Forrás: Új Élet

Móricz Zsigmond írta Bródy Sándorról: Megremegtünk, ha közöttünk volt. Krúdy Gyula szerint nélküle el sem lehetett képzelni valaha magyar irodalmat. Kosztolányit idézzük: kevesen írtak olyan szépen magyarul, mint Ô… Heves megyei magyarságának eddig nem láttam mását minálunk.

Benedek István Gábor író, a rokon Bródy munkásságának jó ismerôje, úgy látja, hogy elfelejtették és felejtik ma is a 19. század végének, a 20. század elejének különleges zsenijét, aki koráról hiteles képet festett, bár dinamikus kor volt, emberpróbáló változásokkal. Történt akkor kiegyezés és emancipáció, polgárosodás és tiszaeszlári per, boldog békeidô és elsô világháború, ôszirózsás forradalom, véres kommün és fehérterror, Trianon, népszerűség és üldözés, hűséges barátok és szélsôséges indulatok. Boldogság és boldogtalanság, elviselhetôség és elviselhetetlenség. Sikertelen menekülés az élettôl. Minden benne foglaltatik a művek egész sorában, novellák, regények, színdarabok formájában. A rokon Benedek István Gábor, a továbbiakban: BIG, másodunokatestvére Bród-Bródy Sándornak. Nem az atyafiság okán akarja a feledés homályából velünk megismertetni e különleges egyéniséget, aki írt egy könyvet A nap lovagja címmel. Mivel szerzôje mindennap lovagként viselkedett, BIG A lovag napja címet adta ébresztésnek szánt munkájának. Váratlanul segítséget kapott a testvérkiadótól, ahol megjelentették Krúdy Gyula 1925-27-ben írt szép monográfiáját, gazdag jegyzetekkel, képekkel, levelekkel, megható emlékezéssel. Mi most a két kötet közül BIG munkáját kívánjuk ismertetni, részint mert friss alkotás, másrészt Szerb Antal találó elemzése a tárgyhoz a legjobb példa. “Az elsô magyar naturalistát ünnepelte néha önmagában, aki végre úgy írja meg a dolgokat, ahogy vannak. De mondta néha az ellenkezôjét is. Meséit naturalista módon gondolta el, de amikor eszébe jutott, átcsapott lírába vagy a fantasztikába.”

Benedek István Gábor ugyanezt a módszert használja Bródyt idézô könyvében. Nem életrajz, hanem ötven mozaikkocka. Pillanatfelvétel, jellemzô szituáció.

A matyó Kál Samu, a tisztiszolga, akit hóhérkézre juttatott gazdájában való vak bizalma. A dada, a kis megesett, kiszolgáltatott cselédlány, Viduj, a cigány, aki az író édesanyjának az orvos adta patikaszernél hatásosabb, fôzôasszony által kotyvasztott orvosságot szerzi meg, és a pszichológiai érzékenységű ceglédi jósnô. Alom és valóság váltja egymást. Elképzelt helyzetek és reális jelenetek. Hol a földön járunk, hol az egekben, a mennyei bíróság elôtt. Nem életrajz, mégis sokat megtudunk a hôsünkrôl.

Talált és kitalált történetek (ahogy a szerkesztô, a nagyon tehetséges Sárközi Bence az alcímet megfogalmazta). Talált, mert a szerzô valóságos Bródy-klubot hozott létre, felkutatta a hazai és külföldi leszármazottakat. “Ilyenkor millió dolog kerül szóba”, senki nem jött üres kézzel, valami élményt, szülôktôl, nagyszülôktôl hallott történetet vagy annak töredékét meséték el, amíg összeállt a kép. Minden epizód egy kis film, kis forgatókönyv, amelyet külön ki lehetne bontani önálló történetté. Pl. Ady párizsi útja, Vámbéry Ármin villanásszerű feltűnése, a nagy utazó, “aki arca ráncaiból máig sem tudta kimosni a sivatag homokját”. Nemcsak külön fejezet, de külön regény is lehetne. A kiváló orientalista Dunaszerdahelyen született, 12 éves koráig csak Talmudot tanult és szabóinasként dolgozott. Magánúton érettségizett, leckeadásból tartotta fenn magát. Óriási nélkülözések közepette folytatta tanulmányait.

Eötvös József segítségével Konstantinápolyba utazhatott, tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának, akadémiai díjjal megjárta Kis-Ázsiát, Arménián át eljutott Afganisztánba, már akkor figyelmeztetett, hogy “ott csak hegyek vannak, sziklák és halál”.

Bródy tudatosan vállalta zsidóságát, minden Következményével együtt. A Vasvári Pál utcai mini, de patinás zsinagóga falán ott látható emléktáblája, István fia emléke mellett. Sokat járt oda, biztosan ismerte az ottani elöljárókat, Eppler Mórt és Sándort, Kohlmann Nándor hitoktató fôtitkárt, késôbbi fôrabbit, valamint Herskovics Mihályt, akkori rabbit. Irodalmi alakjai között igen sok a zsidó.

Talán a rövid ismertetôbôl kikövetkeztethetô, hogy Bródy ars poeticájának eleget tett. Minden osztályt, réteget, társadalmi csoportot, gyermeket, felnôttet, nôt, férfit tollhegyére kapott. Mindenkirôl megírta az igazat. Ha valaki kimaradt volna 80 év távlatából, hiszen a fantázia birodalma korlátlan, bekopoghat reklamálni Benedek István Gábor ablakán, követelve, hogy pótolja a mulasztását.

Nem hisszük, hogy sokan lennének.

A Rembrandt című könyv fiai segítségével befejezett műve Bródynak. Lényegében önéletrajz. BIG könyvében szerkezetet változtatott. Elsô szám elsô személyben írja ezt a fejezetet. A keresztény festô a gettóban keresett védelmet a halál elôl. Akik fogadására eléjönnek, mind Ô voltak, valamennyi leélt évébôl egy arc. Hatvannál több alak. Bródy Sándor 61 éves volt, amikor meghalt. “Más alakja hal meg helyettünk” – írja BIG könyve. Tegyük hozzá, Rembrandt helyett Bródyt kell értenünk.

A könyv étvágyat éleszt bennünk, hogy a polchoz lépjünk, Bródy Sándor gazdag könyvhagyatékából levegyünk egyet és elolvassuk. Ez A lovag napjai című kötet célja.

Deutsch Gábor

Ui.: Kezünkben A nap lovagja 1918-as kiadása, az Athaeneum gondozásában. A lovag napját 2004-ben szintén az Athaeneum adta ki.

Comments are closed.