Forrás: Új Élet

Kockás füzet, gyöngybetűkkel írva, a nedvességtôl kissé elmosódva. Megrendítô, mint a Bori notesz, Radnóti Miklós hagyatéka. Az egy jó barát vitte el a megadott címre, amely öt nyelven lett feltüntetve a füzet elsô oldalán. Bizonyítva szerzôje műveltségét, széles látókörét. Megírta a Nem tudhatom című verset, bizonyítva hazafiságát. Tarkón lövés lett a jutalom.

A most megjelent könyv kockás füzete dr. Birnfeld Sámuel rabbi, grafikus, műfordító, költô, zeneszerzô, jó hangú kántor, tehát polihisztor munkáit tartalmazza. Hogy mi a tartalma? Például Petôfi-versek. Többek között a János vitéz héber fordítása, az egyik oldalon ragyogóan olvasható nyomtatott héber betűkkel, a másik oldalon szintén kiváló írással, az eredeti magyar szöveg található. Munkaszolgálaton fagyott földön sáncokat ásott, munkaszünetben vagy éjszaka Petôfit fordította. “Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!” Nem véletlenül választotta Petôfi ezen sorait. Sajnos rabság jutott neki, és Felixdorfban éhen halt. Beszélt héberül, németül, angolul, olaszul, arabul, arameusul, perzsául és szanszkritul. Az egész világnak terjeszthette volna a magyar költôk, írók alkotásait. Pazarló volt a kor. Gazdag talentumokban, de bizonyította, hogy még leleményesebb a pusztításban. Azonban “igazságos”, mert még a jeleseket sem kímélték. Szökni talán tudott volna, de az elesett öregembereket, a nyáját nem akarta magára hagyni.

Vigasztalta ôket szép szóval/és megosztotta velük utolsó falatját.

A művészet szinte minden ága megjelenik a könyvben: gondolatdús versek, aforizmák, rajzok, groteszk illusztrációk a János vitézhez, kották a Vösomru szombatot idézô Tórái sorok megzenésítéséhez. Aforizmáiban nagy szerepet kap a könny és a kô, bizonyára nem véletlenül. “Csodálatos vagy, Isten, hogy két mérhetetlen mélységnek, a léleknek meg az óceánnak éltetô nedvét, a könnyet meg a vizet sósnak teremtetted”

“Szívem szérűjében az életgabonát ha tárolod — szemembôl a könnybúza szemek kiperegnek.”

“A lélek gyertyához hasonlít, mindkettô könnyezve búcsúzik a világból.”

“Bárkik is voltunk, bármily jók, nagyok, bukottak, szent bélyegesek, nálunk még a halál után is a kövek jutnak, zsidó sors.” “És vett egy követ és feje alá tette és álmodott – Ha kô ér, Izrael, tudd meg, hogy Jákob kôpárnájából való, figyelmeztet, hogy megfeledkeztél a kô oltárrá emelésérôl, fogadalmadról, mert neked csak Istenrôl szabad álmodni.”

Terünk korlátozott. Szívesen idéznénk érzelemdús és a korra jellemzô bölcsességeket, de másról kell beszélnünk. Inkább arról, hogy kinek sikerült megmenteni a kockás füzetet és a többi munkát, és miként került mindez a nyilvánosság elé. Feleségét, Margit asszonyt Ausztriába deportálták, hátizsákjában a kockás füzeten kívül magával vitte férje illusztrációit, vázlatait, minden kéziratát. Ha esett az esô, ráült a zsákra, ha nehéz volt a teher, személyes holmikat szórt ki, de férje hagyatékát megóvta. Özvegye túlélte a poklot. Kármán György zongoraművész-zenetanár elôszavából megtudjuk, hogy egy osztrák férfi, a 26 embert megmentô Rudolf Knap jóvoltából. Birnfeld Sámuelnek nemigen maradt rokonsága, így Margit asszony férje értékes örökségét – gyereke nem lévén – egyetlen unokaöccsének ajándékozta. Jól ismerték az egykor Szegeden rabbiskodó Schôner Alfrédot, akinek elküldték Birnfeld Sámuel munkásságának fénymásolatát. A megrendítô anyag arra késztette a professzor fôrabbit, hogy elôadásokon és cikkekben felhívja a figyelmet a polihisztor rabbikolléga sokoldalú tevékenységére és tragikus sorsára, írása jelent meg e tárgyban a Képes Újságban, az Új Művészetben és mindkét könyvében, a Mérleg és a Te érted című kötetekben. Ez utóbbiban részleteket is közöl az alkotásokból. Talán ennek hatása késztette ugyanazt a könyvkiadót, a Bookmakert, hogy a sajnos rövidre sikerült életművet megjelentesse. Hálás köszönet érte. Nagy adósságot törlesztett. A címet talán módosítani lehetne, Elveszejtett álmokra. Gondoljuk meg, Szegedet eddig is kultúrájáról híres városnak ismertük, hatalmas templomaik vannak, köztük a Baumhorn építette zsinagóga, nagy írók alkottak ott, Tömörkény István, Juhász Gyula, Móra Ferenc. Azt is elmondhatjuk, hogy három különleges rabbiegyéniség munkálkodott egy idôben a Tisza-parti városban – ma az egész magyar ugaron két vidéki városban funkcionál rabbi, akkor csak Szegeden Lôw Imánuel, Frenkel Jenô, és a fiatal rabbi-titkár, Birnfeld Sámuel működött. Legyünk ôszinték, utóbbi nevét most kezdjük megtanulni. Tehetünk még érte valamit? Talán igen. Megvásárolhatjuk és elolvashatjuk az emlékére megjelent, életművét tartalmazó könyvet, melyet különösen azoknak ajánljuk, akiket érdekel a történelem, a zsidó kultúra és a művészet szinte valamennyi ága.

(Schôner Alfréd: Az elveszített álmok. Dr. Birnfeld Sámuel rabbi emlékének. Bookmaker-kiadás, a Holocaust_Alapítvány, Arató Ábrahámson András, dr. Erent Gábor és Dr. Nagy Endre támogatásával. 2004, Budapest)

D. G.

Comments are closed.