Forrás: RTL Klub

Vallási kérdésekben II. János Pált tartották az eddigi legnyitottabb gondolkodású katolikus egyházfőnek. Ő volt az, aki bocsánatot kért a reformáció híveinek egykori üldözéséért. De nem csak a keresztény egyházakat próbálta közelebb hozni; a zsidó vezetők is elismerik erőfeszítéseit.

A katolikus egyház 263. pápáját, II. János Pált vallási ügyekben valódi reformszemélyiségnek tartották. Ő volt az, aki 6 éve például véget vetett az evangélikus és katolikus egyházak közti kölcsönös kiátkozásnak.

„Ő maga használta ezt a kifejezést, hogy az egyházak egymáshoz közeledése visszafordíthatatlan folyamat a történelemben, és ezzel jelezte, hogy aki előre akar lépni, annak nyitottnak kell lennie más felekezetek felé” – magyarázta D. Szebik Imre, evangélikus püspök.

A pápák közül II. János Pál volt az első, aki bocsánatot kért a korábbi vallásüldözésekért.

„Nyilvánosan is kifejezte bocsánatkérését az ellenreformáció idejében a protestánsok elleni egyházüldözésért, és ő ezt nem csak gesztusnak szánta” – mondta Szabó István, református püspök.

A pápák közül ő volt az első, aki Auschwitzba is elzarándokolt.

„Ő volt az, aki elment a siratófalhoz és cédulát helyezett el a falban. Ő volt az, aki kimondta: az antiszemitizmus minden formája Isten elleni bűn” – nyilatkozta Fröchlich József, főrabbi.

II. János Pálról azt mondták: ő a béke embere. Keményen fellépett mindenféle faji és vallási alapú üldözés ellen. Erdő Péter bíboros közleményében azt írja: Személye útmutatás és példakép számunkra: egy Krisztusra bízott élet példája. Ő is elmondhatta Szent Pál apostollal: „A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitet megtartottam. Készen vár rám az igazság koszorúja, melyet azon a napon megad nekem az Úr.”

II. János Pál pápa sok kérdésben modernül, nyitottan gondolkodott. Más kérdésekben viszont ragaszkodott a többszáz éves hagyományokhoz, és elutasította a reformokat.

„Miért nem változtat például a cölibátuson, például a papok miért nem nősülhetnek? Azt hiszem ez nemcsak az ő szándékának a függvénye, a középkor óta kialakult egy ilyen szokás, ami törvénnyé vált. És ezen nem lehet egyik napról a másikra változtatni” – mondta Gergely Jenő, vallástörténész.

II. János Pál könyvében például az ördög ideológiájának nevezte a homoszexualitást. Ellenezte a nők pappá szentelését is. A Vatikán-szakértő szerint II. János Pál pápa számolt döntéseinek a következményeivel.

„Amikor megválasztották rájött, hogy újra világossá kell tennie a katolikus tanításokat. Azt mondta: lehet, hogy nem vetik alá magukat ezeknek az emberek, lehet, hogy nem fogadják el őket, de legalább az egyház tudja hogy hol áll” – nyilatkozta Wilton Wynn.

A katolicizmus bölcsőjében, Európában jelentősen csökkent a hívek száma, csakúgy mint Észak-Amerikában. Ezzel szemben viszont Dél-Amerikában, és Afrikában egyre több híve lett a katolikus vallásnak. Persze ebben nemcsak annak volt szerepe, hogy a pápa elutasította a reformokat. A világon általában visszaszorult a vallás, különösen gazdagabb országokban.

„Ennek lesznek valószínűleg személyi konzekvenciái és lesznek hangsúlybeli konzekvenciái is. A szegénységnek a fölkarolása, megoldása, az igazságtalanságnak a tompítása” – vélekedett a vallásszakértő.

Vallásszakértők szerint azonban radikális változásokra ezután sem lehet számítani a katolikus egyházban, legfeljebb apróbb reformokra.