Forrás: 168 Óra

Terri szomorú napja

2005/13 – Háttér

Bartus László

Hiába hívták vissza húsvéti szabadságukról a republikánus törvényhozókat, hiába hoztak sürgősséggel törvényt, amelyet negyvennyolc demokrata szenátor is megszavazott, s hiába utazott Bush elnök Washingtonba csak azért, hogy hajnali egy órakor a törvényt aláírja, a szövetségi bíró nem rendelte el az agykárusolt Terri Schiavo mesterséges táplálásának folytatását. A „kegyes halált” a férje kérte, a szülők akarata ellenére. A republikánusok ezt eddig megakadályozták, a demokraták szerint politikai számításból. A háttérben közben egymillió dollár sorsáról dúl a vita.

Minderről csak egyetlen ember nem tud Amerikában: a tizenöt éve vegetatív kómában fekvő, negyvenegy éves floridai asszony, aki a bírósági döntés értelmében hamarosan meghal. Élhetne tovább, ha a csövön át folytatott mesterséges táplálását nem szüntetnék meg. S épp ez a fellángolt eutanáziavita lényege: van-e joga bárkinek kimondani, hogy ennél az életnél jobb a halál? Mondhatja-e más, mint a beteg?

A Schiavo-ügy kényes volta abból fakad, hogy élet és halál kérdéséről ezúttal nem maga a beteg döntött, mivel a beteg asszony soha nem került olyan állapotba, hogy erről nyilatkozhatott volna. A férje arra hivatkozva kérte az életet adó cső eltávolítását, hogy a felesége %u2013 amikor egészséges volt, és hasonló esetet látott a tévében %u2013 azt mondta: ha ilyen helyzetbe kerülne, nem szeretné, ha mesterségesen életben tartanák. Sokakban kétséget támaszt, hogy a férfinak ez nyolc évvel a felesége kómába esése után jutott először eszébe. Azután, hogy már öt éve kézhez vette az orvosi műhiba miatt megítélt egymillió dollárt, amelyből sokat felemésztett az asszony kezelése.

%u201EHogy meg akart-e halni Terri Schiavo, azt már nem tudjuk meg, csak azt tudjuk, hogy meg kell halnia%u201D %u2013 mondta egy tüntető a televízióban, miután Terri férje a szövetségi bíró ítélete után azt nyilatkozta: %u201EEz az, amit Terri akart.%u201D Patrick Mahoney tiszteletes, a szülők lelki tanácsadója, a Christian Defend Coalition nevű szervezet vezetője (aki Jeb Bush floridai kormányzót is az ügy mellé állította) úgy reagált: %u201EAzt nem tudjuk, hogy Terri ezt akarta-e. Csak azt tudjuk, hogy a férje ezt akarta.%u201D

Terri Schiavo 1990. február 25-én elájult otthon. A huszonhat éves nő bulimiában szenvedett, és kémiai egyensúlyvesztés miatt szívrohamot kapott. Az orvosok becslése szerint tíz percen át oxigénhiány keletkezett az agyában, ami súlyos agykárosodáshoz vezetett. Lélegezni képes, de mesterségesen kell táplálni a túléléshez. Férjével, Michael Schiavóval a főiskolán ismerkedett meg, pszichológiaórán. Öt éve voltak házasok, amikor az ájulás megesett. A férfinak hosszú ideje másik élettársa van, akitől már gyereke is született, de a feleségétől nem vált el. Az asszony szülei sikertelenül próbálták megakadályozni, hogy a férj maradjon lányuk gyámja. Ő ebben a minőségében kezdeményezhette a %u201Ekegyes halált%u201D felesége számára (Amerikában a legközelebbi hozzátartozó dönthet a beteg helyett élet és halál kérdésében.) Így juthatott hozzá az egymillió dollárhoz is, amelyet 1993-an ítéltek meg, mivel az eszméletvesztéskor téves diagnózist állapítottak meg. Mindkét oldal azzal vádolja a másikat, hogy lépéseit a kapzsiság motiválja. A pénz túlnyomó része azóta elfogyott.

A férj és a szülők között 1993-ban azon romlott meg a viszony, ki rendelkezhet a pénz és Terri ápolási joga felett. A viták oda vezettek, hogy a férfi öt év múltán kezdeményezte a mesterséges táplálás megszüntetését. A szülők szerint csak akkor jutott eszébe, hogy felesége is ezt szeretné. Ám ügyvédje szerint akkor lett egyértelmű számára, hogy az asszony állapota nem javul.

Michael Schiavo azt állítja, szereti a feleségét, soha nem tudja elfelejteni, de azt szeretné, ha hagynák meghalni, mert ez lenne az ő kívánsága is. A nő szülei ezt nem fogadják el. Bob és Mary Schindler szerint a lányuk azért sem akarna meghalni, mert mélyen vallásos, a zsidó és keresztény vallás pedig tiltja az eutanáziát. A szülők szerint lányuk megismeri őket, reagál a hangjukra. A bírósági orvosszakértők viszont azt tanúsították, hogy Terri agya oly mértékben károsult, hogy nincs remény a felépülésére. A szülők mellett tanúskodó orvosok szerint visszanyerheti bizonyos életfunkcióit. Az apa a szövetségi bíró előtt úgy vallott: lányának azt mondta, elviszi egy rövid utazásra, és ad neki egy jó reggelit, amire a lánya szélesen mosolygott.

A férj bíróságon 1998-ban kezdeményezte először, hogy szüntessék meg felesége mesterséges táplálását. A floridai állami bíróság a javára döntött, de Terri szülei a döntést vitatták, és a végrehajtást megakadályozták. A gumicsövet 2001-ben és 2003-ban már eltávolították néhány napra, de a bíróság az újabb fellebbezések miatt úgy döntött, hogy vissza kell helyezni.

Az esetből politikai ügy lett: az eutanáziát ellenző republikánusok először a floridai törvényhozásban, a múlt héten pedig a kongresszusban próbáltak esélyt adni a vegetatív kómában fekvő asszony szüleinek. Miután a floridai fellebbviteli bíróság pénteken elutasította a szülők beadványát, elrendelte a cső eltávolítását. Erre a republikánusok kezdeményezésére a kongresszus hétfőn hajnalban sürgősséggel megszavazott egy törvényt, amely jogi lehetőséget adott a szülőknek arra, hogy az ügy felülvizsgálatát kérjék a szövetségi bíróságon. A törvényhez szükséges többség érdekében visszahívták a húsvéti szabadságra ment republikánus törvényhozókat. Bush elnök pedig visszarepült Washingtonba, hogy a törvényt aláírja, és Terri Schiavo ne veszítsen időt, amíg a levél megfordul Texasból. A demokraták az igyekezet láttán azzal vádolták meg a republikánusokat, hogy politikai játékot űznek a beteg nővel, és így akarnak szavazókat gyűjteni.

Ennek ellenére a szavazáson negyvennyolc demokrata törvényhozó is a szülők mellett szavazott. William Schneider politikai elemző szerint az átszavazó demokraták nem akarták támogatni a törvényt, de el akarták kerülni, hogy a legközelebbi választási kampányban azt vessék a szemükre: %u201ETe is Terri Schiavo meggyilkolására szavaztál.%u201D

Az indulatok egyre erősebbek, amióta James Whittemore bíró meghozta a végleges döntést. Terri szüleinek azt kellett volna bizonyítaniuk, hogy lányuk felépülhet. Az igazságügyi orvosszakértők véleményével szemben ez nem sikerült. Ugyanakkor az amerikai sajtó szerint a tartós vegetatív állapotokról adott diagnózisok negyven százaléka később tévesnek bizonyul. Bush erre célzott, amikor azt mondta: ha tévednek, inkább az élet javára tévedjenek. A CNN bemutatott egy nőt, aki húsz év múltán felkelt kómából. Ez nem tipikus, de előfordul. A közvélemény-kutatások szerint egyre kevesebben mondják, hogy hasonló esetben a halált választanák (de még így is a megkérdezettek 56 százaléka). Különösen a rokonok beszámolója után, miszerint %u201ETerri arcát elhagyta a szín, nyelve megdagadt, elindult a halál felé%u201D.

Az ítélethirdetés után Michael Schiavo azt mondta: %u201EEz Terri szomorú napja.%u201D Az.

Halálkultúra

Félünk a haláltól, és félünk beszélni róla.

Magyarországon a mai napig nem indult a francia, holland vagy amerikai vitához hasonló politikai diskurzus a kegyes halálról, az eutanázia legalizálása egyedül az SZDSZ imázskampányaiban kerül rendre elő. A párt internetes felmérése szerint amúgy a válaszadók több mint háromnegyede támogatná a kegyes halál törvényesítését. A kormány azonban %u2013 információink szerint %u2013 nem tervezi ezt, s liberális javaslat is inkább csak a 2006-os választások után várható.

A kabinet ellenállásának hátterében többek szerint az áll: míg az SZDSZ-szavazók nagy része támogatná a könnyítést, addig a szocialista párt a választások előtt %u201Enem kockáztathat%u201D.

Az MDF a kegyes halál kampánytémává emelését %u201Efarizeus hozzáállásnak%u201D tartja, a szabályozás enyhítését élesen ellenzi. Igaz, a fórumos álláspont szerint az eutanázia nem csupán a keresztény egyházak tanításai miatt kerülendő. Ma már a lelki és testi szenvedés egyaránt orvosolható %u2013 állítják a párt egészségpolitikusai %u2013, a modern gyógítás pedig lehetővé teszi, hogy az emberi méltóság ne sérüljön.

A nagyobbik ellenzéki párt az utóbbi időben főként %u201Eszakmai fórumokon%u201D artikulálta álláspontját. Orbán Viktor tavaly a Magyar Egészségügyi Társaság bioetikai konferenciáján hozta szóba: megfontolandó, helyes-e a liberális demokráciák azon felfogása, miszerint a beteg döntsön saját életéről, s %u201Evajon nem azért fognak-e kései utódaink kárhoztatni minket, hogy az emberi faj jövőjét divatos eszmék oltárán áldozzuk fel%u201D. Nemrégiben pedig a mostanság remek formát futó magyar Buttiglione, Semjén Zsolt nyilatkozott úgy, hogy szavazzon az SZDSZ-re, %u201Eaki azt szeretné látni, hogy gyermeke extrém szekták szeánszán veri magát a földhöz, vagy aki az eutanázia és az abortusz halálkultúráját képviseli%u201D.

Arról, hogy a kereszténység és a liberalizmus közül melyik hirdeti: a valódi boldogság halálunk után vár reánk, a KDNP elnöke nem ejtett szót.

Ahogy arról sem beszél senki: a hatályos szabályozás szerint Terri Schiavóra Magyarországon pontosan ugyanaz várna, amiben a tengerentúlon tizenöt éven át része volt. Az öntudatlan vegetálás.

B. D.

Comments are closed.