A huszonötödik Budapesti Tavaszi Fesztivál utolsó hetében valóságos sztárparádé vár a hazai közönségre. A vasárnap záruló kulturális eseménysorozat részeként a fővárosban kedden és szerdán is hangversenyt ad a Firenzei Maggio Musicale Zenekara, vezető karmesterük, Zubin Mehta vezényletével. A két koncert közül a keddi a Nemzeti Hangversenyteremben hangzik el, a szerdainak azonban a Zenekadémia ad otthont. A világhírű, Bombay-i születésű dirigens immár sokadjára jár Budapesten, ám elárulta, hogy először 1956-ban adott koncertet magyar közönségnek: a Bécsi Akadémián öszegyűlt menekülteknek.
A zenész családban született karmester egyformán szereti az operaprodukciókat és a szimfonikus műveket – tartja magáról -, ezért igyekszik is mindkét műfajt felváltva gyakorolni. Bár nevét gyakran emlegetik az először 1990-ben, a labdarúgó világbajnokság záróestjén fellépő három tenor – Luciano Pavarotti, Placido Domingo és José Carreras – mellett negyedikként, igyekszik ebből a bűvkörből kilépni. Jóllehet – s ezt hangsúlyozza is mindenhol -, valamennyiükkel a mai napig jó barátságban van.
A Bombay-i Szimfonikus Zenekar alapítójának és zenei igazgatójának fia egyébként már tizenhat évesen egészen közel került Budapesthez, ugyanis Bécsben végezte a Zeneakadémiát, majd kilenc évvel később már a Bécsi Filharmonikusok karmesteri dobogóján állhatott, majd nem sokkal később a Berlini Filharmonikus Zenekart is vezényelte. Zeneigazgatója volt a Montreali Szimfonikus, a Los Angeles-i, a New York-i és az Izraeli Filharmonikus Zenekarnak. Rendszeresen vezényel Európa legfontosabb operaházaiban: a londoni Covent Gardenen, a Bécsi Staatsoperben vagy éppen a milánói Scala-ban. A Firenzei Maggio Musicale Zenekarának 1986-tó vezető karmestere.
Zubin Mehta végigvezényelte már a világ zeneirodalmának klasszikusait, a moderneket, operákat, s két alkalommal, 1990-ben és 1995-ben ő dirigálta a híres bécsi újévi koncertet. Ki hinné, hogy emellett a világhírű karmester filmzenét is írt, méghozzá Woddy Allennek, alig egy-két hete pedig a tel-avivi egyetemen felavattak egy zeneiskolát, amely az ő nevét viseli. Bár az intézménynek ő lett az igazgatója, a tanításra nem jut ideje. Ám, ha nincs a zene közelében, nem találja a lelki békéjét – vallja. Megfogalmazása szerint, ha a feleségével hosszabb kikapcsolódásra utaznak valahova, akár a legcsendesebb tengerpartra, az a muzsika adta kikapcsolódáshoz képest macerás, fárasztó menet.
Idei, budapesti koncertjeinek műsorát – Verdi: A végzet hatalma nyitányát, Beethoven VII. és Brahms II. szimfóniáját Mehta a firenzei Maggio Musicale repertoárjából válogatta. Bár a kedvenc magyar zeneszerzője Bartók Béla, most mégsem az ő műveivel, hanem – a megfogalmazása szerint – egymáshoz tökéletesen illlő három zeneművel érkezett a magyar fővárosba, hogy a Nemzeti Hangversenyterem színpadára lépjen.
Miközben Zubin Mehta állandóan utazgat a nagyvilágban Firenzében számos munka várja, köztük a Tosca és a Don Juan színpadi produkciói és egy nagyszabású Berlioz-koncert. A méltán világhírű karmester reméli, hogy bár a klasszikus zenei koncertek nézőszáma csökken – mi több, az Egyesült Államokban nem oly régen több koncerttermet is be kellett emiatt zárni -, az emberek nem fordulnak el teljesen az igényes muzsikától. Izraelben például – meséli -, az úgynevezett ‘Jeans’-koncerteken a fiatalok farmerben hallgatják végig a klasszikusokat, majd megbeszélik a zene tanulságait, esznek, isznak és később ugyanazon a színpadon, ahol előtte a zenekar játszott beindítják a techno-diszkót. Horváth Éva