Forrás: Népszava

Magyarország geopolitikai helyzetéből adódóan a külföldi titkosszolgálatok némelyike aktívan érdeklődik az ország iránt, sőt jelen is van. Bár az illetékesek konkrétumokat nem árulhattak el, megbízható forrásaink szerint az elmúlt években leginkább a román titkosszolgálat jelenléte és befolyása erősödött meg. A Nemzetbiztonsági Hivatal legfrissebb évkönyve szerint tavaly több kormányzati intézmény is az ellenérdekelt titkosszolgálatok ‘érdeklődési körébe került’.

Eseménydús évet zártak a magyarországi titkosszolgálatok. Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója az NBH évkönyvének bevezetőjében úgy fogalmaz: a hivatal törvényben meghatározott feladatainak 2004-ben is eleget tett. A madridi merényletsorozat kétségtelenül rávilágított arra, hogy az Egyesület Államok mellett immáron európai államok, különösen az iraki kérdés rendezésében résztvevő országok is potenciális célponttá válhatnak. A terrorfenyegetettség azonban Magyarország esetében nem nőtt látványosan.

Fejcsere politikai felhangokkal

A terrorizmus elleni harc és a nemzetbiztonsági kérdések mellett a tavalyi esztendő egyik fontos eseményének számítottak a titkosszolgálatok vezetésében történt személycserék is – mégpedig az elmaradhatatlan, erős politikai vita kíséretében. Medgyessy Péter miniszterelnökségének egyik utolsó szakaszában, meglehetősen váratlanul leváltotta a hírszerzés, hivatalos nevén az Információs Hivatal vezetőjét, Czukor Józsefet. Az új főigazgató Zsohár István lett, aki korábban az NBH vezetését látta el, Zsohár helyére pedig az NBH addigi főigazgató-helyettese, a fent idézett Galambos Lajos ülhetett. A jobboldali ellenzék politikai tisztogatásról beszélt, a kormánypárti vezetés pedig a ‘nemzetbiztonsági szolgálatok együttműködés iránti szükségletével’ magyarázta a cserét. Kövér László, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes elnöke akkori nyilatkozata szerint ‘a szocialisták, mint szovjet kommisszárok lövik le saját embereiket, miután vereséget szenvedtek az EP-választáson’; Demeter Ervin volt titokminiszter pedig burkoltan KGB-s múlttal gyanúsította meg a kinevezett Zsohár Istvánt.

Czukor távozásáról szakmai körökben számos vélekedés látott napvilágot. Egyesek szerint külföldi panaszok érkeztek munkájával kapcsolatban, megbízható források szerint pedig bár tudomása volt arról, hogy Demeter Ervin magántalálkozót kezdeményez a CIA magyarországi rezidensével – ez a találkozó később botrányt is kavart -, de állítólag mégsem jelentette feletteseinek, s ez ‘utolsó csepp volt a pohárban’. Tóth András, a polgári titkosszolgálatok irányításában közreműködő politikai államtitkár akkori közleménye szerint Czukor leváltásáról Medgyessy Péter döntött Budapesten, külföldi intervenció nélkül; a sajtóban megjelent hírek pedig nem a szolgálatoktól származnak, azok tartalma alaptalan és téves.

Romániai szemek figyelnek?

Tóth András a közszolgálati televízió reggeli hírmagazinjában arra a kérdésre, hogy Magyarországon jelen vannak-e a környező országok titkosszolgálatai, úgy nyilatkozott: a nemzetközi gyakorlat szerint attól, hogy valamely országcsoport egy szövetségi rendszerbe tartozik, még nem zárható ki a kölcsönös érdeklődés, vagy a kölcsönös informálódás érdeke. Tóth András hozzátette, hogy a magyar nemzetbiztonsági hivatal kémelhárítással foglalkozó részlegének ‘voltak vaskos feladatai és voltak 2004-ben is olyan kihívások, amelyekkel komolyan szembe kellett néznie.’ Az államtitkár ezen ügyekre részletesebben azonban nem tért ki. A Népszava megbízható, de nem hivatalos forrásai szerint a rendszerváltás utáni években leginkább a szlovák és az ukrán titkosszolgálatok ‘dolgoznak Magyarországra’, de bennfentes hírszerzői forrásaink szerint a legaktívabb a Securitate utódszervezetének számító romániai titkosszolgálat jelenléte Magyarországon. Szakértőktől és a titkosszolgálatokkal egykoron szoros kapcsolatban lévő emberektől származó értesüléseink szerint a romániai szolgálatok egyre erősebben vannak jelen, főleg a magyarországi gazdasági életben. Úgy tudjuk, hogy főként a pénzügyi világban vannak aktív ügynökeik, de informátoraink szerint a közhivatalokban is felbukkanhattak már román kémek. Hivatalosan meg nem erősített értesüléseink szerint az egyik minisztériumban jelenleg is dolgozik olyan személy, akinek közeli rokona a Securitate magas beosztású tisztje volt, s ilymódon akár maga is érintett lehet.

Botrányba fulladt jemeni fegyverüzlet

Természetesen a romániai titkosszolgálat jelenlétét egyetlen hivatalos szerv sem kívánta vagy tudta megerősíteni. A nemzetbiztonsági bizottság lapunk által megkérdezett tagjai is államtitokra hivatkozással hárították el a konkrét válaszadást. Megbízható forrásaink ezzel együtt párhuzamot vontak egy nemrég nyilvánosságra került esettel, amely esetleg bizonyíthatja – például – a román titkosszolgálat erősödő jelenlétét és befolyását. Lapunk számolt be először arról, hogy a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága kiemelt ügyek vizsgálati osztályán nemrég kihallgatták a Gulf Technika Kft. egyik társtulajdonosát egy hat évvel ezelőtti fegyverüzlet kapcsán. Úgy tudjuk, hogy a vámnyomozók álláspontja szerint a cég 1998-ban a magyar hatóságok engedélye nélkül, külföldi megbízók érdekében értékesített Romániából a Jemeni Arab Köztársaságba ötszáz darab 12,7 mm űrmértékű géppuskát, valamint ezután szintén Jemenbe értékesítésre kínált fel kétszázmillió gépkarabélylőszert. A Népszava információi szerint a gyanúsítottként kihallgatott cégtulajdonos vallomástételekor ellenvetéssel élt a gyanúsítás ellen, s állította: minden a magyar hivatalok tudtával és engedélyével történt. Forrásunk szerint az ügy hátterében a fegyverpiaci érdekek harca állhat, amiben fontos szerephez juthatott a romániai titkosszolgálat is. Bár tudni lehet arról, hogy az üggyel a magyar szolgálatok is foglalkoztak, utóbbi információinkat a hivatalos szervek nem erősítették meg.

Szakmai baki volt a szír fogorvos elfogása?

Annál több részlet került nyilvánosságra Saleh Tayseer szír származású magyar fogorvos esetéről. A férfit Móse Kacav izraeli elnök tavaly áprilisi látogatása előtt néhány órával vették őrizetbe a rendőrök terrorcselekmény előkészületének gyanújával; az ügyben nemzetközi sajtótájékoztatót is tartottak a Teve utcai rendőrpalotában. Utólag úgy tűnik, elsietve. A Nemzeti Nyomozó Iroda vádemelési javaslata szerint a fogorvos még 2003 végén megbízást adott egy személynek robbanószer beszerzésére azért, hogy szintén az ő megbízásából egy harmadik személy merényletet kövessen el egy zsidó múzeumban. A gyanúsított azonban tagadta, hogy egyáltalán ismerte volna a gyanúsításban szereplő másik két embert, és ezt a védekezését az eljárásban sem sikerült megcáfolni. A fővárosi főügyészség hosszas huza-vona után végül júniusban szabadlábra helyezte Tayseert, aki – úgy tudni – perelni fog letartóztatása és meggyanúsítása miatt.

Tóth Károly, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista tagja a Népszavának ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: eredményesnek tartja a szolgálatok tavalyi évi munkáját, hiszen új elemként megjelent a megelőzés. Igaz, hogy ez a szír fogorvos esetében komoly bírálatot kapott, de a képviselő szerint a kockázat kiküszöbülése érdekében csak egyetlen jó megoldás van: megelőzni a bajt.

Titkosszolgálat a címlapon

Tóth Károly szocialista képviselő ezzel együtt úgy véli, hogy a szolgálatok tevékenységét két dolog szolgálja leginkább, ha láthatatlanok tudnak maradni és ha törvényesen működnek. A politikus lapunknak úgy fogalmazott: a titkosszolgálatok az utóbbi időben az indokoltnál többször kerültek címoldalra, részben a tevékenységük okán, részben olyan ügyek miatt, amelyek a mai szolgálatok tevékenységén kívül esnek – ilyen például a K&H-ügy. ‘Igaztalanul kerültek célkeresztbe ebben az esetben a szolgálatok. Nem szerencsés, hogy időről-időre magyarázkodásra kényszerítjük őket leginkább amiatt, hogy Demeter Ervin úr nem tudja megszokni, hogy már nem ő a titkosszolgálati miniszter’ – mondta Tóth Károly, aki hozzátette: ‘azt kérem mindenkitől, hogy kormányon se várjon el mást, mint amit ellenzékben látni szeretne a szolgálatoktól. Ha ezt mindkét oldal meg tudja tenni, a szolgálatok végre nyugodtan, a háttérben tudnák végezni a feladataikat’.

Répássy Róbert, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes képviselője lapunknak azt mondta: a szolgálatok jó munkája kevésbé látványos, mint a baklövések. Az ellenzéki politikus szerint a szolgálatok presztizsén jelentősen rontott a szír fogorvos esete, amelyet egyértelműen szakmai hiba volt hamar és nem teljesen megalapozottan nyílt eljárásba tenni. Répássy szerint a renszerváltás utáni időszakban 1994 és 2004 között a szolgálatokba vetett bizalom és presztizs folyamatosan nőtt, ezt mutatja a fiatalok többszörös túljelentkezése is a szolgálatokhoz. ‘Nem lehet azonban elvonatkoztatni a nemrég kirobbant ügynökügyektől, amelyek látványosan és érezhetően lerontották a nehezen felépített presztizst. Évek kellenek ahhoz, hogy ezt visszaszerezzék’. Répássy szerint kézzel fogható, ‘tapintható’ a különböző listák nyilvánosságra hozatala miatti feszültség a szolgálatok körében, hiszen a munkatársak személyesen is érintettek.

A fideszes képviselő nyilatkozata szerint Tóth András államtitkár levélben arról tájékoztatta a nemzetbiztonsági bizottságot, hogy az 1990 előtti állambiztonsági szolgálatoknál dolgozók aránya a mai szolgálatoknál harminc százalékra tehető, a vezetőknél ez az arány kétharmados. Répássy eredménynek értékelte, hogy Magyarország látványosan fel tudott lépni a terrorizmus ellen, a szolgálatok féken tudják tartani az esetleges fenyegetettséget. Az ellenzéki politikus egyúttal jelezte, hogy a bevándorlás miatt a szolgálatok állományát a jövőben növelni kell.

keretes1:

Titkosszolgálatokhoz való jelentkezések és felvételek a 2004-es évben

Férfi 283

Nő 203

Felsőfokú végzettséggel rendelkező (összesen) 390

Középfokú végzettséggel rendelkező (összesen) 96

Felvételt nyert férfiak száma 15

Felvételt nyert nők száma 14

keretes2:

Műveleti akció a Déli pályaudvarnál

Titkolódzás övezi a mai napig a Déli pályaudvarnál korábban tapasztalt fokozott rendőri jelenlét vélt vagy valós okait. Az első információk arról szóltak, hogy az eset kapcsolatban lehet egy romániai akcióval, amelyben hét arabot vettek őrizetbe a szomszédos országban, mivel feltételezésük szerint mindannyian kapcsolatot tartottak az Al-Kaida nevű terrorszervezettel. Utóbbi eset kapcsán a magyar hatóságok állítólag két román rendszámú autót is kerestek, sőt egyes források szerint az ellenőrzés nyomán két terrorgyanús arab személyt fel is tartóztattak. A rendőrség illetékesei rendre cáfoltak minden ezzel kapcsolatos információt, a rendőri jelenlétet pedig pusztán fokozott ellenőrzéssel magyarázták. A Nemzetbiztonsági Hivatal illetékesei nem kívántak információval szolgálni, Tóth András titkosszolgálati államtitkár azonban idővel elismerte: ‘műveleti ügyről van szó’. Részleteket azonban nem árult el.

keretes3:

A Nemzetbiztonsági Hivatal 2004-es évkönyve szerint több kormányzati intézmény is az ellenérdekelt titkosszolgálatok és gazdasági lobbycsoportok érdeklődési körébe került. Mint írják, politikai jellegű, illetve egyes gazdasági érdekcsoportok jogellenes törekvéseihez kapcsolódó információs igény, az uniós támogatási források elosztására irányuló befolyásolási törekvések jelentek meg a tavalyi év első felében. Az évkönyv ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy az adatbiztonság terén az NBH kezdeményezésére több intézmény is tett már védelmi lépéseket, a kormányzati hivatalok egy része azonban még nem dolgozott ki informatikai biztonsági szabályzatot. Az elmúlt időszakban megnőtt az A, B, és C típusú vizsgálatok száma is. A legmagasabb fokozatú, vagyis C típusú vizsgálatból legtöbbet a belügyi tárcánál (373) végeztek, de érdekesség, hogy összesen tucatnyi ilyen átvilágítást végeztek még a vezető mobil-, és internetszolgáltatók feltehetően vezetői állományában is.

Szalay Tamás Lajos