Jordániai helyett szaúdi békejavaslatot adnak ki „mutatóba”
Hírösszefoglalónk, 2005. március 23. 00:00
Egyperces néma csenddel kezdődött az Arab Liga csúcstalálkozója tegnap Algírban, melyen a tavaly elhunyt Jasszer Arafat egykori palesztin elnökre és a februárban meggyilkolt Rafik al-Hariri volt libanoni miniszterelnökre emlékeztek a delegáltak.
Az idén hatvanéves pánarab szervezet találkozóján a huszonkét tagból csak tizenhárom államfő vesz részt. A tizenhat pontos napirend legkritikusabb kérdése a három évvel ezelőtti, Izraelnek szánt szaúdi békejavaslat felújítása. A találkozón José Luis Rodríguez Zapatero spanyol miniszterelnök mond beszédet a terrorizmus legyőzéséről, valamint a nyugati és az arab világot egyesítendő „civilizációk szövetsége” nevű tervéről. A spanyol kormányfő javasolta, hogy az ENSZ égisze alatt, az arab országok segítségével hozzanak létre egy magas szintű csoportot, amely javaslatokat dolgozna ki a kezdeményezés keretében.
Abdel-Aziz Buteflika algériai államfő nyitóbeszédében elmondta: az arab világnak „stratégiai választási lehetőséget” kínál a békekötés Izraellel, aminek a területet békéért elven kell alapulnia. Buteflika beszéde után VI. Mohamed marokkói király és Moammer el-Kadhafi líbiai vezető kivonult a teremből, egyelőre nem tudni, hogy Algírból is elutaztak-e. Algírba utazik még Kofi Annan ENSZ-főtitkár, Javier Solana, az EU külpolitikai főmegbízottja és Michel Barnier francia külügyminiszter.
Az arab béketerv. Ugyan a jordániai javaslatot (mely enyhíti az Izraellel szemben támasztott feltételeket) az Arab Liga elutasította, a hasemita királyság elérte, hogy a tanácskozás első számú feladata a 2003-ban elfogadott szaúdi békejavaslat felújítása. (Lásd keretes anyagunkat.) Solana szerint a szaúdi javaslat felmelegítése változást jelent az arab álláspontban. A szaúdi terv sarkalatos pontja, hogy a feltételek teljesítése esetén az arab világ elismerné Izrael létezését, és diplomáciai kapcsolatot létesítene a zsidó állammal. Mindenesetre az értekezlet elnöke, Abdel-Aziz Belkadem algériai külügyminiszter korábban jelezte: Algír nem lesz az Izraellel való normalizáció csúcstalálkozója.
A szaúdi javaslat azt az arab felfogást tükrözi, hogy a béke feltételeként Izraelnek el kell fogadnia az 1967 előtti határokat. Jeruzsálem megosztott irányítását és a menekültek visszatérését. Izrael viszont a békét ezeknek a kérdéseknek a közös kidolgozása eredményeként képzeli el. Ezért is van, hogy a palesztinok mindig is egy átfogó békemegállapodást szeretnének elérni, miközben Izrael több, „lépcsőzetes” békeegyezményben gondolkozik. A szaúdi békejavaslat felújításának célja az is, hogy megmutassa a világnak: az araboknak is van béketerve. A Hamasz szélsőséges palesztin szervezet arra szólította fel a tanácskozókat, hogy ne siessék el az Izraellel való kapcsolat normalizálását.
Szíria-Libanon. A szíriai csapatkivonás hivatalosan nem szerepel a csúcstalálkozó napirendjén, de az arab vezetők (ha formális állásfoglalás nélkül is) megerősítik Damaszkusz iránti támogatásukat, és elutasítanak minden „idegen beavatkozást”.
Arab reformok. Az Arab Liga intézményi reformja megfigyelők szerint növelheti a szervezet súlyát. A reform egyik eleme, hogy parlamenti képviselőket és NGO-kat (nem kormányzati szerveket) is bevonjanak a rendszerbe. A pánarab parlament a tervek szerint 88 fős lesz. A szavazási rendszert is megváltoztatják a delegáltak: döntéshozáshoz immáron nem lesz szükség egyhangú szavazatokra. A fontosabb határozatokhoz kétharmados, a kevésbé égető kérdésekben egyszerű többség is elég lesz. Ettől a szavazást „diktáló” nagyhatalmak kénytelenek lesznek egyezkedni a kisebb államokkal. Mások úgy vélekednek: az új szavazási rendszer intézményesítené az arabok megosztottságát. Az al-Dzsazira tudósítója ugyanakkor emlékeztet, hogy a nyugati nyomásra végrehajtandó reformok az arab vezetők számára nem szerepelnek a legfontosabb teendők között.
A 2002-ben született közel-keleti békés rendezést célzó szaúdi tervet az Arab Liga 2003-as bejrúti csúcstalálkozóján fogadták el, ám Izrael elutasította a javaslatot. A most megerősítésre kerülő szaúdi békejavaslat főbb pontjai:
? Izrael visszaadja az 1967-ben elfoglalt összes területet,
? Jeruzsálem izraeli-palesztin közös fennhatóság alá kerül,
? a palesztin menekültek visszatérhetnek szülőföldjükre.
? cserébe az arab országok békeegyezményt kötnek Izraellel, és elfogadják létezését (hiszen egyelőre csak a Palesztin Hatóság, Egyiptom és Jordánia ismeri el Izraelt).
Ezek a feltételek Izrael számára régóta elfogadhatatlanok. A jeruzsálemi vezetés szerint a 67-es határokhoz való visszatérés már folyamatban van (a gázai kivonulással és Ciszjordánia részleges átadásával), így a szaúdi javaslat felmelegítése értelmét veszti.