Népszabadság Online, 2005. március 18. 12:38
Ukrajna beismerte, hogy manőverező robotrepülőgépeket exportált Iránba és Kínába, közölte ugyanakkor, hogy nukleáris robbanófejeket nem adott át a két országnak.
Szvjatoszlav Piszkun ukrán főügyész a pénteki Financial Timesnak azt mondta, hogy Ukrajna még 2001-ben 12 darab X-55-ös – más kódrendszer alapján H-55-ös vagy ASZ-15-ös – rakétát exportált Iránnak, és hatot Kínának. Piszkun nyilatkozata az első hivatalos beismerése a rakéták iráni és kínai exportjának, amelyről először a múlt hónapban beszélt egy ukrán parlamenti képviselő.
A brit üzleti napilap szerint az X-55-ös hatósugara háromezer kilométer, elégséges ahhoz, hogy Japánt az ázsiai kontinens belsejéből, illetve Izraelt iráni területről el lehessen érni velük. Piszkun szerint a rakétákat nem a hozzájuk való atomtöltetekkel adták el, Japánt és az Egyesült Államokat azonban aggasztja, hogy az egykori Szovjetunió nukleáris arzenáljának technológiája a jelek szerint ‘komoly mértékben szivárog’ – írta a Financial Times.
Japán elsősorban attól tart, hogy atomcsapás érheti, ha az ukrán rakéták észak-koreai kezekbe kerülnek – áll a brit lapban. Japán kijevi nagykövete alig burkolt nyomást igyekezett gyakorolni az új ukrán kormányra a rakétaügy nyilvános kivizsgálásáért, mondván: ha ezt az ügyet titokban tartják, a kormány el fogja veszíteni a világ bizalmát.
Az ukrán főügyész a Financial Timesnak azt mondta: megérti azt a japán aggályt, hogy a Kínának eladott rakéták esetleg Észak-Koreába kerülhettek, de szerinte nincs alapja e feltételezésnek.
Ukrajnának a Szovjetunió felbomlása idején mintegy ezer ilyen rakétája volt; ezek felét vissza kellett volna szolgáltatnia Oroszországnak, másik felét pedig az Egyesült Államok által fizetett leszerelési program keretében meg kellett volna semmisítenie.
Piszkun a Financial Timesnak azt mondta: a rakéták exportja ügyében már az előző kormány vádat emelt egy ukrán üzletember ellen, és a tavaly kezdődött titkos per még most is tart. A főügyész szerint ugyanakkor az exportot gyaníthatóan két orosz üzletember szervezte, egyiküket, Oleg Orlovot már tavaly júliusban őrizetbe vették Prágában ukrán körözés alapján.
(MTI)