Forrás: NOL

Kun J. Erzsébet, 2005. február 12. 00:00

Több százan vettek részt a megemlékezésen Kép: FOTÓ: kovács bence 1945. február 13-án Budapest felszabadult. Aki arra szólít fel, hogy ezt ne ünnepeljük, az a demokratikus közösséggel megy szembe – jelentette ki Hiller István a főváros felszabadulásának hatvanadik évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen. A fővárosi Fidesz Magyarország ‘szovjet megszállásáról’ beszél.

Nemcsak politikai, hanem szellemi ellentét is uralta a tegnapi napot, Budapest felszabadításának hatvanadik évfordulóját. A szocialista párt a második világháború egyik legkegyetlenebb ostromának helyszínén, a budai Várban méltatta 1945. február 13-a jelentőségét, miközben a Fidesz fővárosi frakciójának vezetője, Kupper András közleményben szólította föl őket, hogy ne ünnepeljék meg ezt a napot, mert ezzel ‘megsértik több százezer meghurcolt magyar áldozat emlékét’. ‘Felhívjuk az MSZP- SZDSZ vezető politikusainak figyelmét arra, hogy bár egyesek valóban felszabadulásként élték meg a bevonulást, a szovjet megszállás alatt több mint ötvenezer nőt erőszakoltak meg Budapesten, rengeteg civil férfit agyonlőttek vagy zaklattak, kifosztották a pincébe menekülő családokat. A szovjet megszállás rémtetteit fél évszázadon keresztül titkolták, de ez nem hatalmazza fel arra a felelős politikusokat, hogy átértékeljék a múltat’ – áll Kupper közleményében.

A fölszólítás ellenére a szocialisták Dísz téri rendezvényén ott volt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, a kormány több tagja, valamint a politikai élet más ismert személyiségei. Hiller István, az MSZP elnöke a múltat idézve határozottan leszögezte: hatvan évvel ezelőtt Budapest felszabadult, ‘akkor is, ha az elmúlt években ezt a most ünneplők csak halkan mondták ki, s csak kapkodták a fejüket, amikor a hangoskodók azt mondták, hogy február 13-a csak valami ugyanolyan rossznak a kezdete volt, mint amilyen rossz véget ért. Ennek vége, elég volt a hamis szavakból’ – mondta a pártelnök, megerősítve: az az egyetlen nap a szembesülés, a megszabadulás és a felszabadulás napja is volt. Sokan ezen a napon szembesültek igazán a gonosszal, a pincék sokaságába ekkor szűrődött be a hír arról, hogy hová tűntek magyarok százezrei, mit tettek magyarok a magyarokkal, és persze idegenek a magyarokkal. Ugyanakkor az a nap a túlélés örömének, a reménynek a napja is volt – hangsúlyozta az MSZP elnöke, nem tagadva, hogy ‘akkor gazemberségek is történtek’. (…) ‘A fasizmus feletti győzelmet azonban ünnepeljük, ahogy ezt a világon mindenütt ünneplik a demokratikus erők. Aki arra szólít fel, hogy ezt ne tegyük, aki elítéli a történelmi esemény megünneplését, az ezzel a demokratikus közösséggel megy szembe’ – fogalmazott Hiller. Mint mondta, a háborúból való felszabadulás és a gonosztól való megszabadulás mindenütt a demokratikus erők győzelme, s ‘jó lenne észrevenni, hogy nemcsak a sorscsapás, hanem a közös öröm is összefoghat egy népet, összekovácsolhat egy országot’.

A politikus tiltakozott azon jelenség ellen, hogy ma médiasztárt lehet teremteni abból, aki tagadja a holokausztot vagy legyint az akkori szörnyűségre, továbbá jól menő könyvkiadó lehet abból, aki újra kiadja a negyvenes évek szennyirodalmát, címlap-sztori lehet az, aki dicsőíti a náci hadsereget és az oldalukon háborúzó, hazaáruló nyilasokat. Úgy fogalmazott: a törvény erejével kell megállítani a hazugságot, mert a hatvan évvel ezelőtti rettenet is mérgező szavakkal kezdődött, és senki nem találta az ellenszert. Ezért is szükség van arra, hogy megfelelően szabályozzák a gyűlöletbeszédet. ‘Olyan országban akarunk élni, ahol a hazugságnak, az áldozatok emlékét besározó, a gyilkosokat hősöknek nevező szónak következménye van, ahol nem masíroznak félrevezetett fiatalok bakancsban az utcákon, ahol az emberek kimondják: február 13-a felszabadulás volt’ – mondta az MSZP elnöke.

A megemlékezés több száz résztvevője előtt Molnár Gyula, az MSZP fővárosi elnöke arról beszélt: február 13-a választóvonal volt a budapestiek életében: a háború és a béke választóvonala, mára pedig politikai választóvonallá vált. Hanti Vilmos, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének elnöke azt hangsúlyozta: akkor lesz erős demokrácia Magyarországon, ha a társadalom többsége meggyőződéssel vallja magát antifasisztának.