Forrás: NOL

Munkatársunktól, 2005. március 17. 00:00

A világ egyetlen latin nyelvű autómatája ‘Inserto schedulam quaeso ut faciundam cognoscas rationem’ – a vatikáni bankautomaták képernyőjén latinul is olvashatók a plasztiklapok behelyezésére biztató feliratok.

A szöveg szerzője a szentszéki államtitkárság latin fordítói csoportját vezető Reginald ‘Reggie’ Foster. A hatvanöt éves amerikai karmelita – ha a latinról van szó – nem tesz lakatot a szájára. – A latin nélkül ki fog halni az egyház – hangoztatja a római Gregoriana pápai egyetem professzora.

Az elmúlt négy évtizedben a latin fokozatosan visszaszorult, miután a második vatikáni zsinat döntése értelmében a szentmiséket 1965-től a nemzeti nyelveken celebrálják. A latin közelgő ‘második halálát’ mi sem mutatja jobban, mint hogy Rómában lengyel és Fülöp-szigeteki papok tört olasz nyelven szólnak hallgatóságukhoz, hiszen az egykori közvetítő nyelvet, a latint se a papok, sem pedig a hívők nem beszélik. Az egykori Római Birodalom nyelve először a középkorban ítéltetett halálra, amikor Európa elit köreiben a megerősödő nemzeti nyelveket, elsősorban a franciát, az olaszt és a spanyolt kezdték el használni.

A Milwaukee-ból származó atya a latin térvesztését több mint szégyennek tartja. – Kétezer év történelme, kultúrája semmisül meg, és senki nem tesz semmit! Ma már a püspökök sem tudnak latinul: olaszul, spanyolul, angolul beszélnek egymással. Hogy lehet valaki pap, ha nem eredetiben olvassa az egyházatyákat? – panaszkodott a Népszabadságnak adott interjújában Foster, aki délelőtt enciklikákat, püspöki kinevezéseket, leveleket fordít Cicero nyelvére, délután pedig a Time magazin cikkeit ülteti át latinra tanítványaival.

A karmelita szerzetes azt sem rejti véka alá, hogy mindezért II. János Pált tartja felelősnek. – Ő az a pápa, aki a legkevesebbet használja a latint – hangoztatta Foster. Joseph Ratzinger bíboros is gyakran panaszkodik, hogy hiába mesél latin vicceket a Vatikán folyosóin, senki sem nevet, mert szó szerint nem értik a tréfát.

A bíborosok sem használják a latint, a legtöbben angolul, spanyolul vagy olaszul beszélnek. Foster hiába szervez nyaranta két hónapos intenzív nyári kurzusokat, a hallgatók többségének köze sincs a katolikus egyházhoz. Többségük művészettörténelemre vagy filozófiára szakosodott zsidó.

Pedig Foster latinja sem tökéletes, a klasszikus kortól a reneszánszig összevissza használja a nyelvet – állítják tudós kollégái, de a nyelvvédő legalább használja, és a kiejtés sem számít. Erdő Péter bíboros, budapest-esztergomi érsek nyugodtan ejtheti a latint olasz kiejtéssel, ahogyan Habsburg Károly római boldoggá avatásán tette. És mit szól Foster atya Mel Gibson Krisztus-filmjének latinjához? ‘Jaj, jaj, az egy szörnyűség volt!’

Sárközy Júlia