Forrás: NOL

Muharay Katalin, 2005. március 16. 00:00

A Rossio tér Lisszabon központjában A portugál idegenforgalom helyi felelősei az eddigi, főleg a tengerparti strandolásra épülő turizmus helyett változatosabb programot kínálni a külföldi turistáknak. Egyre többen jönnek a kelet-európaiak is.

Történelmi hangulatú és jelentőségű várak, gótikus vagy barokk kastélyok, erdőségek mélyén megbúvó kolostorok, a felfedezések idején épült, gazdagon díszített nemesi kúriák vagy ódon hangulatú középkori lakóházak: kényelmes szállodává átalakítva, részben eredeti berendezéssel várják a modern hoteleket megunt, más élményekre vágyó turistákat Portugáliában.

A szálláshelyek változatossága a programok bőségével párosul. Ki-ki érdeklődési köre szerint végiglátogathatja a felfedezések korához fűződő történelmi emlékeket, a barokk vagy a késő gótikus építészet remekeit, a XIII. századi zsidó településeket, avagy a modern építészet Alvaro Siza nevével fémjelzett alkotásait. De bejárhat szinte érintetlenül megőrzött középkori településeket, különleges növényekben gazdag természetvédelmi parkokat, beutazhat híres borvidékeket, végighajózhat a dombok között kanyargó Douro folyón, kipróbálva mindeközben a különféle régiók gasztronómiai különlegességeit is. Aki aktívabb szabadidőtöltésre vágyik, részt vehet gyalogos vagy biciklitúrákon, beiratkozhat szörf- vagy búvártanfolyamra. Bő a kínálat a nagyvárosok éjszakai életét kihasználni vágyók számára is.

„Ezerarcú Portugáliát” ígér (immár magyarul is) a Portugál Turisztikai Intézet kampánya, amely – az idegenforgalom szempontjából eddig legfontosabb spanyol, német és brit piac mellett – immár célba veszi az új EU-tagállamok és Oroszország utazóképes lakosságát is. Az újabb piacok meghódításával a jelenlegi évi tizenegymillió látogató számát 13-14 millióra szeretnék emelni.

A közvetlen légi összeköttetés, a TAP légitársaság tavaly júniusban megindult budapesti járata várhatóan növeli a magyar turisták eddig szerény érdeklődését. Ezt jelzik már a 2004-es adatok is. Tavaly 46 ezer magyar látogatott Portugáliába, tíz százalékkal több, mint az előző évben. A magyar turisták fele keresi fel Lisszabont, 18-18 százalékuk pedig Madeira-szigetét és Algarvét.

Mindeddig Algarve, a kora tavasztól késő őszig állandó napsütést és meleget ígérő, több kilométeres strandokban bővelkedő déli tengerpart számított a leglátogatottabb turisztikai célpontnak Portugáliában. Az utóbbi egy-két évben azonban csökkenést mutat a régió idegenforgalma, amin még a tavaly rendezett labdarúgó Európa-bajnokság sem segített. A nagy tömegeket vonzó esemény – amelyet éppen idegenforgalmi szempontok miatt rendeztek nyolc helyszínen – csak Algarve szállodáit nem töltötte meg. Mint maga Madalena Torres, a Portugál Turisztikai Intézet elnökhelyettese is elismeri: a kizárólag tengerpartot és napsütést nyújtó turizmus, amelyre egész Algarve idegenforgalma épült, kifáradóban van. A szállodákkal, toronyházakkal teleépült nyaralóhelyek, a zsúfolt strandok, a tömött vendéglátóhelyek immár nem olyan vonzóak.

Portugália ezért kevésbé ismert oldalairól is meg akar mutatkozni, változatos és a legkülönbözőbb igényeket kielégítő turisztikai célpontokat ajánlva. Ezek népszerűsítéséhez egyre inkább az internetet veszik igénybe. Felmérések igazolják, hogy az utazni vágyók mind nagyobb számban a világhálón keresve döntik el, hol töltsék a szabadságukat. A Turisztikai Intézet is igen gazdag információt kínáló honlapot hozott létre (www.visitportugal.com), amelyre klikkelve mindenki részletes programot állíthat össze magának.

Habár fő helyen továbbra is a tengerpart szerepel, a honlap csábító ajánlatokkal ösztönöz a további keresésre. Azt szeretnék elérni, hogy a strandolásról lemondani nem akaró turisták is egészítsék ki portugáliai nyaralásukat másfajta programokkal – merészkedjenek a tengerpartról beljebb, fedezzék fel a történelmi emlékekben, természeti szépségekben és művészeti értékekben gazdag országot.

Lisszabon, 2005. március

Comments are closed.