Forrás: NépszavaA Művészetek Palotája alapkőletételtől számítva csaknem három év után az Orbán-kormány által elindított kulturális tömböt, amely a Nemzeti Hangversenyteremnek, a Ludwig Múzeumnak és egy színházteremnek ad helyet, hétfőn este Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nyitotta meg, többek közt Rockenbauer Zoltán, Görgey Gábor, Hiller István egykori és Bozóki András jelenlegi kulturális miniszter jelenlétében.
Múlthéten leginkább szántásra hasonlított a dél-pesti Művészetek Palotája főbejárata előtti tér, a hétfői megnyitóra viszont füves, díszköves, vízesésekkel teli, fás parkká változott. A Zoboki Gábor által tervezett 64 ezer négyzetméteres új kulturális központ a házavatás estéjén még az eddig megszokottnál is színesebb fényekben fürdött. A Művészetek Palotája falára díszítésként furcsa lila fényt adó neoncsövek kerültek fel, csak reménykedni lehet abban, hogy az ötlet jegyzői csupán egyszeri gesztusnak szánták a páratlan látványt. Úgy látszik vörösszőnyeges bevonulás nélkül ma már nem úszhatunk meg egy megnyitót. Így volt ez most is, fotósok kereszttüzében érkezett a köztársasági elnök, a ház elnök, a többi közjogi méltóság, a miniszterelnök, pártelnökök. A házigazda szerepét Bozóki András kulturális miniszter és Demján Sándor, a Trigránit Rt. elnöke töltötte be. Bent színészek, zenészek közéleti személyiségek iszogattak, beszélgettek a nyitókoncertre várva. A hangversenyen egyébként Beethoven, Liszt, Bartók-Kocsis és Kodály-darabok hangzottak el.
A Művészetek Palotájába eredetileg a „4 M”, vagyis a Modern Magyar Művészeti Múzeum kapott volna helyet, de végül a nemzetközi kortárs gyűjteménnyel rendelkező Ludwig Múzeum költözhetett a Duna-partra a budai Várból. Bozóki András megnyitóbeszédében emlékeztetett arra, hogy a budapesti Ludwig Gyűjtemény alapító okiratát 1991-ben írták alá. Az alapító Peter Ludwig törekvése az volt, hogy a közép-kelet európai művészetet a nemzetközi trend összefüggésében mutassa be. A megnyitóra a múzeum két párhuzamos kiállítással készült. Az egyik, két hónapon át a párizsi Pompidou Központ anyagából nyújt csaknem 150 alkotásnyi válogatást, a másik Feszített művek címmel, a múzeum gyűjteményéből a friss szerzeményekkel együtt kínál látnivalót.
A Pompidou Központ alkotásaira épülő A modernség talánya című tárlat kurátora, Tímár Katalin lapunknak még a megnyitó előtt elmondta, hogy 150 mű érkezett Párizsból a tárlatra. A kurátor kiemelte az amerikai pop-art egyik jelentős alakjának Andy Warholnak Az elektromos szék című alkotását, amely a művész híres szitanyomat sorozatának egyik darabja és a halál elszemélytelenedését szimbolizálja. A látogatók körében népszerű lehet majd a koreai származású Németországban élő Nam June Paik különleges alkotása. A videó művészet úttörőjének számító Paik akváriumok mögött helyezi el a kivetítőket, ezzel komplex hatást létrehozva. Más kérdés, hogy mindehhez mit szólnak a szegény halak. A francia Christian Boltanski egy sötét „raktárba” invitálja a közönséget, ahol a földtől a mennyezetig ruhákat halmoz fel. A holokauszt borzalmaira asszociáló mű a tárgyak halmozásával a személyiség elvesztésére hívja fel a figyelmet. Ennek a folyamatnak éppen az ellenkezőjét, vagyis az egyén középpontba állítását ábrázolja a bosnyák Baco Dimitrijevic, aki hétköznapi emberek képét nagyítja fel.
A Feszített művek tárlatának címadó munkája El-Hassan Róza Feszített szék című kompozíciója, amely a hétköznapok kultúrájának és komputerek világának ellentmondásait firtatja. Az új szerzemények között kiemelkedik Fehér László tavaly készült kép-sorozata, Arcok a körtérről címmel. De a koncertterem hangkamráinak térplasztikáit készítő Jovánovics Györgynek is látható egy szokatlan installációja. A Ludwig Múzeum tereinek fénytecnikája rendkívül modern, emellett igény szerint állítható a termek hőmérséklete és páratalma.
Balogh Gyula
