Forrás: NOL

Kertész Imrét más híres írókkal együtt díszdoktorává avatta csütörtök délután a párizsi Sorbonne egyetem; az ünnepségen jelen volt Bozóki András kulturális miniszter is. Az irodalmi Nobel-díjas magyar alkotót Maurice Quénet, a párizsi egyetemek rektora, egyetemi kancellár jelenlétében Bernard Bosredon, a Sorbonne Nouvelle – Párizs III. Egyetem elnöke avatta díszdoktorrá. Előzőleg Xavier Richet, a Sorbonne III. Egyetem Magyarságtudományi Központjának igazgatója méltatta Kertész Imre munkásságát. 

Kertész Imre az ünnepségen mondott beszédének középpontjába a tapasztalat és az ideológia ellentétpárját állította. Az író egyebek között úgy vélte: az ideologikus totalitarizmus voltaképpen az alkotóerőre méri a legsúlyosabb csapást, másfelől éppen az alkotóerő fényében tárul fel leginkább képtelen jellege.

A híres párizsi egyetem impozáns Nagy Szalonjában Kertész Imre mellett a Sorbonne díszdoktorává avatták Margaret Atwood kanadai írónőt, Dario Fo olasz színházi szerzőt, Candido Mendes de Almeida brazil szociológus-esszéírót, a Riói Egyetem rektorát és Mario Vargas Llosa perui-spanyol írót is. A ceremónia keretében mindenkit fél órán keresztül méltatott az egyetem rektora, mielőtt átvették a kitüntetést.

Az ünnepségen részt vevő Bozóki András kulturális miniszter előzőleg az MTI-nek elmondta, hogy szerda este már találkoztak Kertész Imrével egy baráti vacsorán, amelyet Erdős André párizsi magyar nagykövet adott a rezidencián. A találkozón jelen volt Fejtő Ferenc történész és író, Mérai Tibor író, Thomas Schreiber újságíró, valamint Kertész Imre francia fordítója is.

Bozóki András hangsúlyozta: kulturális miniszterként ez az első önálló párizsi útja, bemutatkozó látogatása, amely alkalmat ad számos nem hivatalos találkozóra. Az ünnepség szervezői kérték, hogy az érintett országok minél magasabb szinten képviseltessék magukat, s a ceremónián megjelentek a francia kulturális élet jelentős képviselői.

Bozóki András elmondta még: Párizsban abban a szállóban szálltak meg, ahol annak idején József Attila. Mint arról Csernus Sándorral, a Párizsi Magyar Intézet igazgatójával beszélt, a tavasz folyamán ezen a szállodán egy József Attila-emléktáblát fognak avatni – említette a nemrég kinevezett kulturális miniszter, utalva a költő születésének 100. évfordulójára.

Kertész Imre francia irodalmi kötődéseiről és az Európai Unióról

Az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre nem csak a német szellemi világhoz kötődik ezer szállal, a franciához is, “még ha erről nem is írtam annyit. Camus volt az egyik sarkcsillagom” – nyilatkozta az MTI-nek az író.

“Nagyon-nagyon sokat tanultam a francia irodalomból, sokan vásárolják itt a könyveimet” – nyilatkozta az író Párizsból, s elmondta azt is, hogy Káddis a meg nem született gyermekért című regényéből francia nyelvterületen nagy sikerrel játszott monodráma készült.

Kertész Imre üdvözölte, hogy az Európai Unió tágítja határait, “minél inkább, annál jobb, természetesen, ha ez nem csak üres formalitás”. “Elég későn jöttek rá arra, hogy a határ nem a Lajtánál van, Európa messze kiterjed a Balkánra, s nem árt, ha elmegy Oroszországig” – mondta az író kérdésre válaszolva, s a tagsági igénnyel előálló újabb országokra, köztük Ukrajnára utalva.

“Mindenképpen örülök neki, habár lehet, hogy nem ismerem azokat a nehézségeket, amelyeket eközben vállalnia kell. Egy ilyen nagy politikai képződménynek nagyon sokat kell vállalnia ahhoz, hogy teljesíteni tudja a feladatát” – állapította meg az író. aki “nagy sebességgel” dolgozik új művén, a K. dosszién, amely először Magyarországon jelenik majd meg, a Magvető kiadónál.

Az író megértéssel fogadta a Sorstalanság című regényéből készült film vegyes külföldi visszhangját, s utalt a véleményszabadságra. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon igen sokan nézik meg a filmet, s számos világlapban, szakmai lapban (Variety, Libération, Guardian, Neue Zürcher Zeitung) igen pozitív hangvételű recenzió jelent meg.

(MTI)

Comments are closed.