Forrás: NOL

Litván, magyar – közös hajón

Juhász Attila, 2005. március 10. 00:00

Antanas Valionis Kép: Kovács Bence Nem lesz súlyos következménye, hogy a Litván Köztársaság elnöke, Valdas Adamkus május 9-én nem lesz jelen a második világháború lezárásának 60.

évfordulója alkalmából rendezett moszkvai ünnepségen – nyilatkozta lapunknak a litván külügyminiszter. Antanas Valionis a litván nagykövetség hivatalos megnyitására látogatott Budapestre.

Viszony Oroszországgal: A moszkvai ünnepségen Litvániát képviselő diplomata szerint a történelmi elégtétel hosszabb ideig tart. A szovjet felszabadítás következménye ötven évig tartó megszállás volt. A litvánok egészen a hatvanas évekig az erdőkben gerillaháborút folytattak a szovjetek ellen – mondta Valionis.Az egyik legkényesebb pont, az általa amúgy jónak minősíthető viszonyban Kalinyingrád kérdése. Sikerült megállapodást kötni az orosz állampolgárok kalinyingrádi utazásának és a kereskedelmi áruk tranzitjának megszervezéséről, ám egyelőre nem született megegyezés katonai szállítmányokról. (A kalinyingrádi orosz enklávénak csak Litvánián át van szárazföldi összeköttetése Oroszországgal.)

Ügynökügyek: Litvánia és Magyarország hasonló hajóban evez, a politikát áthatja az érzékeny múlt, sorra kerülnek nyilvánosságra különböző listák. Valionisról is nyilvánosságra hozták: KGB-s kémelhárító tisztek tartalék listáján szerepel. Az ügyről a litván parlament különbizottsága megállapította: nem jelent állambiztonsági kockázatot. A külügyminiszter 1994-ben, varsói nagyköveti kinevezésekor bejelentette, hogy a KGB tartalékosa volt.

Ukrajna: Litvánia támogatja Kijev mielőbbi csatlakozását az Európai Unióhoz. Valionis szerint Ukrajnának ugyanazon feltételeknek kell eleget tennie, mint az EU-hoz nemrégiben csatlakozott országoknak.

A Német Lovagrendtől a függetlenségig

A három balti államból egyedül Litvániának volt a középkorban önálló államisága. A térség a Német Lovagrend után, svéd, lengyel, majd a XVIII. századtól orosz fennhatóság alá került. Az első világháború végével lett a három balti állam független. 1939-ben megnemtámadási szerződést kötődtek a hitleri Németországgal és a Szovjetunióval is. Ezt azonban felülírta a Molotov-Ribbentrop paktum, azaz a német-szovjet megnemtámadási szerződés záradéka, amely alapján a térség szovjet érdekszféra lett. 1940-ben Sztálin annektálta a balti államokat. Megkezdődtek a deportálások, 1941-re 130 ezer embert hurcoltak el. Az 1941-ben bevonuló németeket felszabadítókként fogadták, a baltiak egy része együttműködött a nácikkal. Az 1944-ig tartó német megszállás alatt a térség csaknem teljes zsidósága megsemmisült. A második világháború után a Szovjetunió hatalma helyreállt. Megindult az oroszok betelepítése is. Még a Szovjetunió felbomlása előtt, 1991-ben a balti államok kinyilvánították: függetlenek kívánnak lenni. Moszkva végül felszámolta a gazdasági blokádot, és elismerte az 1940-es bekebelezés törvénytelenségét. (Ny. G.)

Népszabadság Rt. * Impresszum * Hirdetési lehetőségek * Előfizetés * Regisztráció * Hírlevél * Adatvedelem * Akciók * Lap tetejére * ©