Forrás: Népszava

Nehéz feladatot vállalt magára az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága: döntést kell hoznia arról, hogy közszemlére tehető-e e a tízparancsolat szövege amerikai középületekben. Két ügyet is hajlandó volt napirendjére venni a testület. A texasi helyi törvényhozás épülete előtt negyven éve áll egy gránittömb, amelybe belevésték a tízparancsolatot, Kentucky államban pedig két helyi bíróság épületében is ott lóg a falon a keresztény erkölcsi elvek bekeretezett példánya. A tízparancsolat körüli vita újabb fejezetet nyit az amerikai kulturális háborúban.

A legfelsőbb bíróság utoljára 1960-ban foglalkozott hasonló kérdéssel, akkor megsemmisítettek egy Kentuckyban elfogadott törvényt, amely kötelezte az állam iskoláit, hogy függesszék ki az osztálytermekben a falra a tízparancsolatot. Figyelemreméltó, hogy ezúttal vállalkozott a kérdés megfontolására a legfőbb bírói testület, hiszen 2003-ban elhárította az állásfoglalást egy hasonló alabamai vitában. Az ottani legfelsőbb bíróság vezetőjét, Roy Moore főbírót leváltották, mivel kőbe faragtatta a tízparancsolatot, és a hatalmas gránittömböt elhelyeztette a bíróság épületében. A két tonnás gránitfaragványt pedig eltávolították a bíróságról. Mivel 1960 óta az alacsonyabb szintű amerikai bíróságok számos egymásnak ellentmondó döntést hoztak, a kilenc főbíró nyilván elérkezettnek látta az időt, hogy ismét nekirugaszkodjon a kényes probléma megoldásának.

A texasi Austinban a helyi törvényhozás udvarán 17 történelmi emlékmű áll, köztük egy majd két méter magas, vörös gránittömb, amelyre felvésték a tízparancsolatot. Az alkotás szemet szúrt egy texasi ügyvédnek, Thomas Van Ordennek. Az otthontalan és munkanélküli férfi három éve harcol azért, hogy – az állam és az egyház szétválasztásának alkotmányban rögzített elve jegyében – távolítsák el a vallási szimbólumot az állami intézmény területéről. Van Orden szerint bármennyire is vallásosak az amerikaiak, az államnak semlegesnek kell maradnia a hit ügyeiben.

Hogyan került a tízparancsolat az austini törvényhozás szobrai közé? Igen furcsa, de a „bűnös” Hollywood közreműködésével. Valamikor a múlt század negyvenes éveiben Minnesotában egy fiatalember ellopott egy autót, s közben elgázolt egy papot is. A helyi bíró büntetésképpen arra kötelezte, hogy tanulja meg a tízparancsolatot. Az 1950-es években egy hollywoodi rendező, Cecil B. DeMille felfigyelt a történetre, s forgatott egy filmet a tízparancsolatról, Charlton Heston és Yul Brynner főszereplésével. DeMille – hogy filmjét reklámozza – rengeteg pénzt adott egy társaságnak (Fraternal Order of the Eagles), hogy a tízparancsolatot nyilvános helyeken kiállítsák. Számos szoboravatáson Charlton Heston személyesen is megjelent. Ez a rend adományozta a gránitszobrot 1961-ben az austini Capitoliumnak.

A tízparancsolat nyilvános elhelyezésének texasi és kentucky védelmezői szerint a szöveg elválaszthatatlan része az Egyesült Államok történelmének, rendkívüli befolyása volt az amerikai törvénykezés kialakulására, s nem tekinthető szigorúan egyházi jellegűnek. A mózesi törvények zsidó-keresztény bibliai szövege, mint hangsúlyozzák, egyetlen vallást sem sért. Greg Abbot texasi főügyész szerint a „múzeumi környezetben” elhelyezett emlékmű csupán tisztelgés a történelmi múlt előtt. Ted Cruz ügyvéd szerint a tízparancsolat tételei „a nyugati civilizáció alapját” képezik. Matthew Staver ügyvéd szerint a Kentuckyban kifüggesztett tízparancsolatok „Amerika keresztény örökségét” illusztrálják. A tízparancsolat körüli vitát az Egyesült Államokban egyre nagyobb befolyással bíró keresztény konzervatív körök tartják ébren, s az ügyet a Bush-kormányzat is felkarolta.

Várakozások szerint a legfelsőbb bíróság négy konzervatív bírája elfogadhatja az érvelést, hogy a tízparancsolat része az Egyesült Államok történelmi örökségének, a négy liberális főbíró viszont az alkotmány védelmében érvel majd. Múlt héten tartották az első meghallgatást, s a konzervatív bírák vezéralakja, Antonin Scalia máris úgy nyilatkozott, hogy a szövetségi államok számára lehetővé kell tenni, hogy tisztelegjenek e vallási örökség előtt. Scalia a bírósági meghallgatáson közölte: „Fogadni mernék, hogy az Egyesült Államok lakosságának 90 százaléka hisz a tízparancsolatban, miközben 85 százalékuk nem tudja, hogy mit mondanak ki a parancsolatok.” Amikor viszont az egyik védőügyvéd azzal érvelt, hogy a vitatott szöveg alig-alig hivatkozik Istenre, Ruth Bader Ginsburg főbíró azt tanácsolta neki: jó lenne, ha figyelmesen elolvasná az első négy parancsolatot. A bíróság elnöke, a betegeskedő William Rehnquist nem volt jelen az első meghallgatáson, de feltételezések szerint azok közé tartozik, akik megengedő álláspontra helyezkednek majd.

Az amerikai legfelsőbb bíróság június-július körül hoz döntést a tízparancsolat ügyében.

Elekes Éva