Forrás: NépszavaNépszava Napilap 2005. március 4. péntek
Féléves vita a katolikus egyház és a kormány között
A katolikus egyház az ügynöktörvényt is támadásnak véli
A katolikus egyház elleni támadásra és az egyházi személyek lejáratására szolgál a katolikus püspöki kar szerint az ügynöktörvény körül keltett hangulat. A főpapok egy másik nyilatkozatukban ugyanakkor védelmükbe vették a kormány ellen tüntető gazdákat. Gyurcsány Ferenc miniszterelnökké választása óta vita folyik a katolikus egyház és a kormánypártok között. Először tavaly ősszel az egyházaknak járó költségvetési támogatás ügyében alakult ki nézeteltérés, amelyet csak fokozott az egyházi iskolák által emiatt szervezett tüntetés. A vita a népszavazási kampányban tett egyházi nyilatkozatok, illetve Gyurcsány vatikáni látogatása kapcsán érte el tetőpontját.
Két nyilatkozatot is kibocsátott a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) tegnap véget ért tavaszi ülése. A püspöki kar az ügynöktörvénnyel és a gazdatüntetéssel kapcsolatban is megfogalmazta véleményét. Az előbbi nyilatkozat szerint az ügynökmúlt ma már nem ismerhető meg a maga teljes valóságában. Mint írták „a törvénytervezet körül keltett hangulat politikai indíttatású, nem szolgál másra, mint a katolikus egyház elleni támadásra és az egyházi személyek lejáratására”. A bizonytalan eredetű és hamis listák kampányszerű közlése is része az egyház elleni támadásnak – fogalmaztak a főpapok. Ugyanakkor bocsánatot kértek azért, mert „a beszervezettek között bizonyára voltak olyan papok, szerzetesek és világiak, akik sajnos, ártó szándékkal, súlyosan vétettek embertársaik ellen”.
A másik nyilatkozat szerint a püspöki kar tagjai „aggodalommal figyelik a magyar mezőgazdaság növekvő gondjait és szolidárisak azokkal, akik jogaik és érdekeik védelméért hallatják hangjukat. A püspökök remélik, hogy a tárgyalások rövidesen megegyezéssel végződnek és teljesülnek a gazdák jogos kérései”.
Giczy György volt országgyűlési képviselő, a KDNP egykori elnöke lapunknak sajnálatosnak mondta, hogy a katolikus egyház már korábban – például a választások idején – olyan nyilatkozatokat tett, melyeknek pártpolitikai értelmük is volt. A katolikus teológus szerint ugyanakkor a gazdákkal való szolidaritásvállalásban ezt nehéz tetten érni. – De nagyobb hitelességgel szólalhatna meg az egyház a társadalom lelkiismeretét mozgató ügyekben akkor, ha az ügynökügyet már tisztázta volna – tette hozzá.
Gyakorlatilag Gyurcsány Ferenc miniszterelnökké választása óta vita folyik a katolikus egyház és a kormánypártok között. Először tavaly ősszel az egyházaknak járó költségvetési támogatás ügyében alakult ki nézeteltérés. Miközben Erdő Péter bíboros, prímás bemutatkozó látogatáson fogadta Gyurcsány Ferencet, Veres András a katolikus püspöki kar titkára bejelentette: a katolikus egyház az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul, ha a parlament a költségvetési törvény akkori tervezetét fogadja el. Megírtuk azt is, hogy a püspöki kar nem egyeztette lépését Erdő Péterrel. A bíboros, prímás és a kormányfő találkozójáról kiadott közlemény szerint „amikor a bíboros kifejezte jókívánságait az új kabinetnek, reményének is hangot adott, hogy a kormány és az egyház kapcsolatát szívélyes és az a közös szándék fogja jellemezni, hogy a legelesettebbek megsegítése érdekében fáradozzanak”.
Veres András úgy vélte: a törvény beterjesztésével „a kormány egyfajta jogbizonytalanságot teremt”, megkérdőjelezi az esélyegyenlőséget, valamint több ponton sérti a hatályos törvényeket és a Vatikánnal kötött nemzetközi szerződést is. A püspök szerint összehangolt támadás éri az egyházat: „számtalan paragrafus összehangolt korrekciója történt, amely számomra azt sugallja, hogy itt egy hosszú munka eredményével van dolgunk”. A kormány cáfolta a katolikus egyház vádjait, mondván, az egyházi iskolák több normatív támogatást kapnak tanulóik után, mint az önkormányzatiak, s csak a támogatás kiegyenlítésére törekszenek. Az egyházügyi államtitkár azonban hiába cáfolta Verest, az egyházi tiltakozás beindult; néhány nappal később Szabó István református püspök már arról beszélt, hogy a kormányzat apartheid politikát folytat az egyházak ellen. A főpap szerint az a szülő, aki egyházi iskolába íratja gyermekét, úgy érzi magát, mint egy néger Dél-Afrikában húsz évvel ezelőtt.
Később Veres András azt kérte a katolikus iskolák vezetőitől: a költségvetés tervezetének módosítása érdekében szervezzenek helyi találkozókat a parlamenti képviselőkkel, a pedagógusok és a diákok pedig a kápolnákban mindennap imádkozzanak azért, hogy „az egyházi iskolákat ellehetetlenítő szándék megszűnjön”. A költségvetési vita miatt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia lemondta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke ebédmeghívását is.
Tavaly december 14-én az egyházi iskolák tüntetést szerveztek Oktatási Minisztérium épülete előtt; a demonstrálók az egyházi iskolákat szerintük hátrányosan érintő költségvetési intézkedések ellen tiltakoztak. A tüntetéssel egyidőben tartott szavazáson egyébként a kormánypártok lemondtak az egyházi iskolák és szociális intézmények finanszírozásának átalakításáról. Az önkormányzati iskoláknak járó költségvetési normatív támogatások túlnyomó részét megkapják az egyháziak is. A vita ma sem zárult le, hiszen a katolikus egyház indítványa az Ab elé került, s várható az is, hogy az úgynevezett vatikáni vegyesbizottság is foglalkozik majd a kérdéssel.
November végén az úgynevezett történelmi egyházak körlevélben fordultak híveikhez, de nemcsak részvételre, hanem arra is arra buzdították őket, hogy a december 5-ei népszavazáson szavazzanak „igennel” a kettős állampolgárságra. Így tett a katolikus, a református és az evangélikus egyház is. Egyedül a a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége kérte azt a hívőktől, hogy lelkiismeretük szerint szavazzanak. Az eredménytelen népszavazás után az „igen” szavazatra buzdító egyházak már nem szólaltak meg.
A katolikus egyház és a kormány közötti vita Gyurcsány Ferenc vatikáni látogatása miatt érte el tetőpontját. A kormányfő, miután fogadta őt II. János Pál pápa, kijelentette: „vitathatónak és sokak kételyét ébresztőnek tartják azt a módot, amiként nyilvánosan állást foglalt például a népszavazás kérdésében a magyar katolikus egyház. Állásfoglalását szószékről hirdetve sokakban azt az érzést keltette, hogy nem az Istenhez való út megtalálása, a lelki üdvösség megtalálása az, amely ebben a kérdésben egyes egyházi megnyilvánulásokat vezet, hanem a magyar belpolitikába történő olyan beavatkozás, amely mögött álló szándékokat nem pontosan lehet mindenki által felismerni”.
A Magyarországi Apostoli Nunciatúra szerint a kormányfő Sodano bíborossal – a vatikáni államtitkárral – azt közölte: a magyar katolikus egyház túlságosan sokat foglalkozik a politikával, amint azt a kettős állampolgárságról szóló népszavazás és az Oktatási Minisztérium előtti tüntetés alkalmával tette. Sodano bíboros erre megjegyezte – áll a dokumentumban – , hogy „a magyar püspökök jó állampolgárokként csak aggodalmuknak adtak hangot a közjóért, és a Szentszék kiáll mellettük, mert csak azt kérik, ami a megállapodás szerint jár”. A tüntetésről pedig azt mondta Sodano, hogy azon jelen voltak minden magyarországi történelmi egyház képviselői. A bíboros egyébként megdöbbenését fejezte ki, hogy a kormány nem tartja tiszteletben, a Horn Gyulával 1997-ben aláírt megállapodását.
*keret
A lapunk által korábban megkérdezett vallásfilozófus szerint szó nincs arról, hogy kormánypártok azt mondanák: az egyház ne politizáljon. Természetesen politizálhat, tette hozzá Gábor György, de akkor vállalja ennek a következményeit; ne szent és sérthetetlen intézménynek tekintse magát, hanem olyannak, amelyet bírálni is lehet. A vallásfilozófus úgy vélte, a papok, lelkészek személyesen akár „pártpolitizálhatnak” is. A problémát Gábor abban látja, hogy az egyház politikai ügyekben kollektív álláspontot fejt ki: hívők nevében beszél, körleveleket ad ki. Szerinte az egyház nem sajátíthatja ki a morális álláspontot saját maga számára; az ateizmus például ugyanúgy lehet morális nézet, csak nincs szüksége a világ és saját magyarázatához istenre.
Népszava-összeállítás
CopyRight Népszava
