Mit olvasnak az olaszok?
Még mindig Márai vezeti a toplistát
Sárközy Júlia, 2005. március 2. 00:00
A legnagyobb olasz napilap, a Corriere della Sera hét végi kulturális mellékletében mindig más és más olasz város könyvesboltjának tulajdonosa jelzi, miből fogyott a legtöbb.
Márai Sándor
A genovai Feltrinelli könyvesboltban a toplistát még mindig a – hét évvel ezelőtt kiadott – Márai regény, A gyertyák csonkig égnek vezeti, de más magyar szerző is található a polcokon.
Az itáliai Márai-divatnak magam is szemtanúja voltam tavaly nyáron, Szicília északnyugati csücskében, Marsalában, ahol egykor Garibaldi vörösingesei, közöttük a magyar szabadságharcos tábornok, Türr István is partra szállt. A város egyetlen könyvesboltjában egy fiatalember Márai legújabb regényét kereste: ‘meg kell rendelnem, már megint elkapkodták’ – rázta a fejét a kiszolgáló. Itáliában tavaly jelent meg a nyolcadik Márai-fordítás, Az igazi, Judit és Az utóhang került egy kötetbe Az igazi nő címmel (La donna giusta, Adelphi, 18 euró), amely a kiadó 2004-es könyvlistáján a második legolvasottabb mű volt, és már készülőben van a Napló fordítása is. Az olasz könyvesboltokban sorakozik Kertész Imre két eddig megjelent könyve (a Sorstalanság és A kudarc), igaz, ezek nem szerepelnek az első tíz között.
Gabriel García Márquez A toplistát egyébként hónapok óta Dan Brown uralja az olaszokat is meghódító A Da Vinci-kóddal és az Angyalok és démonok című regénnyel. Ez utóbbi az olasz olvasók között nem annyira meggyőző, hiszen Itáliában, főleg Rómában, nem kell Vatikán-szakértőnek lenni ahhoz, hogy észrevegyük Brown tévedéseit. Például azt, hogy a Pantheon előtti téren nem a Tazza d”Oro kávéház terasza található, mivel az egy utcával arrébb van (és a szerző által dicsért kávé-shaket ember nem issza errefele); az a templom pedig, ahol a könyvben Szent Teréz szobránál a harmadik bíborost meggyilkolják, nem a Barberini téren van, hanem két utcával arrébb. Az olasz top-tenben a többi szerző, Gabriel García Márquez kivételével, mind olasz. A külföldieknek nehéz feljutni az olasz olvasók tetszéslistájára olyan hazai nevekkel versenyezve, mint Oriana Fallaci és az újságírónő legújabb interjúkötete. Erre eddig egyedül Márai volt képes.
Érdekes, hogy még az Itáliában egyébként ismert Esterházy Péter könyveinek fordításai sem tudtak az élre törni, a titok pedig talán az, hogy nem a soros magyar sikerkönyvvel kell próbálkozni az olasz piacon, hanem azzal a típusú művel, amelyre az olaszoknak igényük van. Máskülönben nehéz megérteni, hogy a Harmonia Caelestis miért nem könyvsiker, és miért az a magyar származású Stephen Vizinczey 1965-ben írt, és nemrégen olaszra fordított erotikus regénye, a már a második kiadásához érkezett Az idősebb nők dicsérete. Vizinczey regénye tavaly olasz irodalmi díjat nyert, és már megjelent tőle az Egy író tízparancsolata is.
Külön csoportot alkotnak azok a magyar könyvek, amelyek nem annyira a nagyközönségnek, mint a magyar irodalom olasz szerelmeseinek készülnek, elsősorban az olasz egyetemek magyar tanszékein tanuló hallgatóknak, akik egyre több magyar szerzőt ismerhetnek meg fordításban. A római egyetemen Babitsnak az elmúlt januárban bemutatott Európai irodalom történetére büszkék. Az olaszra átültető Matteo Masini – az itáliai fordítók többségéhez hasonlóan – önszorgalomból végezte a fordítást, a pénzét mással keresi. Balassi Szép magyar komédiájával indult a Római Magyar Akadémia Podium Pannonicum sorozata, amelyben még az idén Mikes Kelemen Törökországi levelek és József Attila versei fognak megjelenni. A kelet-európai irodalomra szakosodott milánói Anfora kiadó is magyar sorozatot indított Füst Milán, Oravecz Imre, Grendel Lajos és Békés Pál műveivel. Évtizedes hiányt pótol az a kétkötetes magyar irodalomtörténet, amelyet a La Stampa torinói napilap kulturális rovatvezetőjének, Giordano Bruno Ventavolinak a szerkesztésében az itáliai magyar tanszékek professzorai és irodalomtörténészek írtak közösen.
A magyar kultúrát azonban nem feltétlenül a magyarok terjesztik: a napokban az olasz könyvesboltok polcain a Budapest című regény csalogatja az olvasókat, a brazíliai Chico Buarque könyve.
Népszabadság Rt. * Impresszum * Hirdetési lehetőségek * Előfizetés * Regisztráció * Hírlevél * Adatvedelem * Akciók * Lap tetejére * ©