„Nem teljesen légből kapott” – állítják a lista egyházi részéről
Czene Gábor, 2005. március 1. 00:00
Ötven egyházi vezető neve van azon az ügynöklistán, amelyet egy ismeretlen a hét végén tett fel a világhálóra. Pontosabban: ennél valamivel kevesebb, hiszen az egyik volt katolikus püspök neve háromszor is felbukkan az ‘állambiztonsági szolgálatokkal kapcsolatot tartó’ személyek között. A felsoroltak nagy része katolikus.
A katolikus egyház honlapja szerint a Magyar Katolikus Püspöki Karnak huszonegy tagja van, közülük hatan szerepelnek a listán, míg a hat nyugállományban lévő főpap közül négyen. Az ügynöklista állítólag 1990 első hónapjaiban készült, ebben az esetben viszont kérdés, miért van rajta többek között az a hajdani érsek, aki már 1986-ban meghalt. Azt viszont, hogy a lista teljes mértékben légből kapott lenne, nem lehet állítani: Adriányi Gábor egyháztörténész például a korábbi püspökök közül többeket már fedőnévvel együtt megnevezett a nyilvánosság előtt. A napokban ülésező püspöki kar foglalkozik az ügynökbotránnyal.
Katolikusok mellett reformátusok, evangélikusok és zsidó vezetők is találhatók a listán. Roszik Gábor evangélikus lelkész, volt MDF-es képviselő a kilencvenes évek első felében a parlamentben vádolta meg ügynökmúlttal az időközben nyugállományba vonult Harmati Béla evangélikus püspököt és Frenkl Róbert országos felügyelőt, az evangélikus egyház világi vezetőjét. Akkor mindketten határozottan visszautasították a vádat, s most mindkettejük neve szerepel a listán. Harmati Bélát külföldön értük utol. A püspök egy nap türelmet kért, mondván, tájékozódni kíván, mielőtt nyilatkozik. Frenkl Róbert viszont kijelentette: tévedésből került a neve az ügynökök közé, ő nem írt alá semmiféle beszervezési papírt, és nem írt jelentéseket sem. Időnként felkeresték a BM tisztjei, és az evangélikus egyház helyzetéről érdeklődtek. Az ilyesfajta ‘beszélgetések’ azonban akkoriban kikerülhetetlenek voltak. Frenkl Róbert – elmondása szerint – ezeket az alkalmakat arra használta fel, hogy a belügyi embereken keresztül befolyást gyakoroljon a rendszerre. Legutóbb 1987 körül keresték meg, azokban a hónapokban, amikor eldőlt, hogy az egyház visszakapja egykori tulajdonát, a budapesti Fasori Gimnáziumot. Frenkl nem akar senki ellen pert indítani, mint mondta, ez nem az ő stílusa.
Raj Tamás nyugalmazott főrabbi elképesztőnek tartja, hogy felkerült a listára. Szerinte a nevek között keverednek a megfigyelők és a megfigyeltek.
A Kádár-korszakban a főrabbit politikai okok miatt üldözték, és eltávolították állásából. Raj 1990-94 között az SZDSZ képviselőjeként tagja volt az első szabadon választott parlamentnek. A zsidó hitközségi vezetők közül ő sürgette leginkább, hogy az egyházak elöljárói önként kérjék átvilágításukat. 1996-ban a főrabbi lapunknak kijelentette: az átvilágítás fontos lenne az egyházak erkölcsi hitelének megőrzése érdekében, és így az is elkerülhetővé válna, hogy valóságos diadalmenetben térjen vissza az, aki a rendszerváltáskor ‘feltűnő sietséggel’ külföldre távozott.
Frenkl Róberthez hasonlóan Raj Tamás is kijelentette: soha semmit nem írt alá, és soha senkiről nem írt jelentést. Hozzátette: 1985-től, amikor újra engedték, hogy rabbiként tevékenykedjen, a lakására többször is eljöttek a titkosszolgálat emberei. Próbálták beszervezni, de ő ettől egyértelműen elzárkózott. A találkozók során ‘kizárólag saját magamról voltam hajlandó beszélni’ – mondta Raj, aki még nem tudja, hol és kitől kérhet jogorvoslatot, amiért neve nemkívánatos társaságba került.
Veres nem tud egyetérteni a feltárással
Nem tudom elfogadni azt a szándékot, hogy az egyházi beszervezettek nevét fel kellene fedni – mondta Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkára tegnap este a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Szerinte ma már nem ismerhető meg teljeskörűen az ügynökök listája, az egykori vezetők kartonjait már rég megsemmisítették. Azért sem tud egyetérteni a feltárással, mert azokra nézve, akik ezt a rendszert létrehozták és fenntartották, ez semmiféle következménnyel nem járna. Azok viszont, akik egykor áldozataivá lettek az elnyomó tevékenységüknek, ma újra áldozatokká válnának. Veres szerint az ügynökmúlt feltárása csak az indulatok felkeltését szolgálná. ‘Nekünk, hívő embereknek még akkor sincs jogunk bárki fölött ítéletet mondani, ha ezen ügynökök tevékenysége miatt jogos sérelmeink lennének’ – jelentette ki.
Népszabadság Rt. * Impresszum * Hirdetési lehetőségek * Előfizetés * Regisztráció * Hírlevél * Adatvedelem * Akciók * Lap tetejére * ©