Forrás: National Geographic

Gyengénlátó volt Dávid?

Bár a legutóbbi számítógépes vizsgálatok azt mutatták ki, hogy valóban közelít a tökéletes arányokhoz Michelangelo Dávid szobra, kisebb hibák azért akadnak: a szobor hátán jobb oldalon egy mélyedést fedeztek fel ott, ahol valójában izomnak kellene lennie, illetve amennyiben hiteles a firenzei szobrász alkotása, úgy Dávid valójában gyengénlátó lehetett.

Sokáig az a kép élt Michelangelo Dávid szobráról, hogy a férfiúi tökéletesség megtestesítője, a firenzeiek illetve a turisták mégis igen sokat élcelődtek a hatalmas műalkotáson. Elsősorban Dávid nemi szervének aránytalan méretét kritizálták, vékonynak tűnő lábai miatt pedig sokan valóságos statikai csodának tartják, hogy a szobor még mindig áll. A legfrissebb számítógépes elemzések azonban azt mutatták ki, hogy a szobor igenis közel van a tökéletes arányokhoz, és csak kisebb, meglehet szándékos hibákat fedeztek fel kutatók.

Aránytalan formák

A tavalyi évben elvégzett tisztítási munkálatok közben háromdimenziós digitális technikával fényképezték le a szobrot, majd számítógép segítségével elemezték ki azt. A firenzei egyetem két professzora által végzett mérések azt mutatták ki, hogy a több mint 4 méteres szobor közelít a tökéletesen arányos megformáltsághoz.

Pietro Bernabei és Massimo Gulisano szerint Dávidnál nem beszélhetünk kivételes testi adottságokról vagy nagy tehetségről, azonban az sem állítható, hogy testfelépítése aránytalan lenne: a genitália mérete a harc előtti feszültség állapotát tükrözi a két kutató szerint.

“Az egész szobor a küzdelemre összpontosításból eredő hatalamas feszültségről árulkodik. Az arcáról és a homlokáról szintén ez a feszült figyelem olvasható le, de ezt az érzetet erősíti orrlyukának kiszélesedése és tágra nyílt szeme is. A koncetráció, a félelem és az agresszió keveredése jellemzi a szobrot” – állítja Bernabei a Discovery News-nak adott nyilatkozatában.

Dávid, a tökéletes férfi

Ugynakkor a kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a közhiedelemmel ellentétben Dávid nem egy követ tart jobb kezében, hanem egy parittyát. Ráadásul a jobb kar izomzatának állapota sem arra utal, hogy Dávid egy követ készülne eldobni. Sokkal inkább a parittya használatát vélik felfedezni a firenzei egyetem kutatói.

Az egyetlen kisebb hiba Dávid hátán figyelhető meg: a jobb oldali lapockánál valójában izomnak kellene lennie ott, ahol egy mélyedés látható most. Bár Michelangelo határozottan kiállt amellett a felfogás mellett, hogy ő csak azt tudja megformázni egy kőtömbből, ami valójában már mindig is benne rejlik az anyagban, ennek a hibának maga Michelangelo is tudtában volt, sőt meg is magyarázta a kisebb eltérés okát: egyik levelében arról panaszkodik, hogy maga a kőtömb hiányos ezen a helyen, ezért nem tudta megformálni a szobor hátát rendesen. Való igaz, hogy Michelangelo előtt már ketten is “visszadobták” a kőtömböt, annak használhatatlanságára hivatkozva.

A gyengénlátó Dávid

Ezzel szinte egyidőben a brit Journal of Royal Society of Medicine című szaklapban Saad Shaikh, a floridai központú retinakutatóintézet vezetője jelentetett meg egy cikket, melyben azt állítja, hogy Dávid kancsal lehetett, ha hiteles Michelangelo alkotása. Shaikh szerint míg a jobb szem határozotton előre tekint, addig a bal enyhén balra fölfelé. A kiforduló bal szem egyértelműen gyengénlátásra és kancsalságra utal – olvasható az ABC hírcsatorna honlapján.

Manapság ezt a hiányosságot szemüveggel illetve sebészeti beavatkozással könnyen tudják gyógyítani, a Dávid szobron pedig azért nem észlelték mindeddig a művészettörténészek ezt a hibát, mert a hatalmas szobrot csak alulról felfelé tekintve vizsgálják legtöbbször, nem pedig szemmagasságban. A Stanford University által végzett vizsgálatok azonban egyértelműen kimutatták: Dávid gyengénlátó lehetett.

A fügefalevél és Dávid

A szobor körül egyébként már korábban is igen sok vita akadt. Kezdődött rögtön a szobor felavatását követően, amikor egyházi körök komolyan ellenezték az egészalakos meztelen szobor felállítását. Az ellenreformáció idejében aztán odáig fajult a helyzet, hogy Dávid nemi szervét fügefalevéllel takarták le, mivel a meztelenség ábrázolását bűnnek tartották. Érdekesség, hogy a londoni Viktória és Albert Múzeumben megtalálható Dávid szobor másolatán mind a mai napig letakarják fügefalevéllel a genitáliát, amennyiben az angol királynő a múzeumban jár.

Mások szerint ugyanakkor nem is a bibliai Dávidot ábrázolja az alkotás, mivel Michelangelo Dávidja nincs körülmetélve, ahogy pedig az a zsidóknál szokás volt. Sokan inkább egyik fiúszeretőjét látják Dávidban, akinek a nevéről elnevezte a szobrot Michelangelo.

Bár 1843 óta most először tisztították meg a szobrot, a tavalyi nagytakarítást is igen sokan kritizálták, mondván az nem veszi kellőképpen figyelembe a szobor állagát. Az eredetileg a városháza előtt szabadon álló Dávidot nemcsak az időjárás viszontagságai viselték meg, hanem a múzemba való beköltözése után a látogatók sem kímélték. Egyrészt a kabátokon és ruhákon behordott szennyeződések rakódtak le igen gyorsan a műalkotáson, másrészt néhány szellemileg nem teljesen ép látogató is komoly kárt tett még néhány évvel ezelőtt a szobor lábán, amikor Dávid lábujjait kalapáccsal próbálta meg szétverni.

Pálinkás Károly

2005.március.

Comments are closed.