Forrás: Magyar HírlapTiszta forrás a Meselia-hegyről

Fülszöveg

A klarinétos-szaxofonos – de tárogatón és más (népi) fúvós hangszereken is játszó – Borbély Mihály nem tartozik azon muzsikusok közé, akik csak a world music divathullám hatására kezdték beépíteni kompozícióikba a népzene elemeit. Ellenkezőleg: Borbély számára a délszláv és a magyar népzene dallamvilága, ritmikája jelenti az anyanyelvet; erre rakódott rá a többi réteg, a Zeneakadémián tanult klasszikus zene és dzsessz. A soknemzetiségű Pomázon született – a településhez máig ezer szállal kötődő – Borbély alapító tagja volt a Vujicsics együttesnek, s bár a nyolcvanas évek óta itthon és külföldön is inkább dzsesszmuzsikusként ismerik, az elmúlt negyedszázadban nem volt olyan produkciója, amelyben ne kapott volna főszerepet a Kárpát-medencei folklór. Saját zenekarai, a Quartet B és a Borbély Műhely is ebből a zenei szövetből dolgoznak; a két formációhoz mégis két markánsan különböző hangzáskép tartozik.

Új lemezén, a néhány hete megjelent Meselia Hill című albumon a Borbély Műhely tagjai – Cseke Gábor zongorista, Horváth Balázs nagybőgős és Baló István dobos – játszanak vele, bár a csapat ezúttal (a tervezett külföldi megjelenés miatt) a Mihály Borbély Quartet nevet viseli. A tíz kompozíció közül négy a névadó szerzeménye, ötöt közösen jegyeznek az album egyik vendégszólistájával, az eredeti tehetségű fiatal cimbalmossal, Lukács Miklóssal – a másik vendég az indiai klasszikus zene specialistája, Lantos Zoltán hegedűművész. A tizedik szám, a Tryptych komponistájaként örömmel fedeztem fel a magyar dzsessz egyik legendájának, az Amerikában élő Ráduly Mihálynak a nevét. A lemez címe, a Meselia szerb eredetű szó: egy kis hegy elnevezése Pomáz határában. Szimbolikus jelentőségű ez a választás: Borbély muzsikája a magyarok, szerbek, tótok, svábok, zsidók és cigányok alkotta pomázi olvasztótégelyből indul ki, s innen tágítja a határokat, egészen az afroamerikai improvizatív zene, vagyis a dzsessz forrásvidékéig. Nem meglepő – és nem is túlzás -, hogy Borbély a lemezen többször is Bartók Béla művészetére hivatkozik: a Meselia Hill a bartóki tiszta forrást örökíti át a 21. századba.

Retkes Attila

©

Comments are closed.