Forrás: NépszavaNépszava Napilap 2005. február 26. szombat
Emlékezzünk meg -de a valóságnak megfelelően.
Jelenleg azzal kell szembe néznünk hogy mind a Szálasi hatalomátvételről(és az után következőkről) mind Budapest,mind pedig az ország teljes felszabadulásáról a magyar társadalom közel felét kitevő fiatalabb nemzedékeknek, felettébb hézagos a tényismerete. Ezért ugyancsak könnyű körükben hamis történelemképet kialakítani, számukra torz történelmi tudatot sugallni, Szeritem nekünk idősebbeknek, a szörnyű eseményeket átélőknek felelősége a tiszteséges és korekt felvilágositás.A mi felelősségünk és kötelességünk, hogy öntudatra ébresztően és állásfoglalásra ösztönzően idézzük a tényeket, mutassuk be a hiteles valóságot. Itt csak egész röviden:Horthy Miklóst a fia elrablásával fegyverszüneti proklamációjának visszavonására kényszerítő hungarista-nyilas puccsot követően a’ nemzetvezető’ Szálasi Ferenc vezette be német náci segitséggel rémuralmát. Két hét elégendő volt, hogy a nyilasok felállítsák Nemzeti Számonkérő Széket. November elején még csak a 17-60 év közötti budapesti férfiak katonai szolgálatát rendelik el, de alig egy hónap múlva ezt 70 éves korig minden magyar állampolgárra kiterjesztik. Aki pedig ennek nem tesz eleget, azt ‘felkoncolással’ fenyegetik. ( Sok száz esetben ezt rémtettet meg is teszik)A hatalomátvételt követő 30. napon a hungarista-nyilas kormány megállapodást köt a német kormánnyal a magyar nemzeti vagyonnak, megnevezetten az ipari berendezéseknek, a nyersanyagoknak, a mezőgazdasági termékeknek, az egészségügyi felszereléseknek és más javaknak műkincseknek Németországba történő kiszállításáról.
A lehető legszélesebb körben kell tudatosítanunk, hogy Serédi Jusztinián esztergomi érsek, Mindszenty József (akkor) veszprémi püspök és Ravasz László református püspök arra kérte Szálasit, hogy Budapestet nyilvánítsa nyílt várossá, és harc nélkül adja fel. Ezzel mit sem törődve Szálasi végrehajtatja Hitler parancsát, mellyel Budapestet festung-gá, ‘erőddé’ nyilvánítja. Minden írástudó közös felelőssége, hogy a nagyközönség, a felnövekvő nemzedékek számára is nyilvánvalóvá váljon: a németek és hungarista-nyilas bérenceik Budapestet a Harmadik Birodalmat 49 napon át ‘erődként védelmezve’ mintegy 25 ezer polgári személynek és a fővárosi épületek 27 %-ának, 32 363 lakásnak a pusztulását okozták.A németek felrobbantották a főváros ékességeit a világhires Duna-hidakat a nyilasok pedig,amig 1944 karácsonyán nem zárul be Budapest körül az ostromgyűrű kb. 30 ezer embert – nem csak zsidó származásuakat, hanem sok ezer számukra ‘politikailag nem kivánatos elemet’ és egyszerű l6-l7 éves leventéket inditanak el gyalogos halálmenetben Ausztria felé.Küzülük alig 3000 ezer éli tul a pokoli akciót.Az pedig nem elírás, hogy Szálasi Hitler parancsát nem végrehajtotta, hanem végrehajtatta, mert ő november 24-én elhagyta Budapestet, és a nyugati határszélen létesült ‘Gyepű II.’-re ‘települt’. Vagyis, ahogy Nemeskürty István írja, ‘Szálasi … megszökött Budapestről. Tudta miért. A főváros őt nem érdekelte. A német birodalmat tekintette hazájának.’
Bersényi Iván,Budapest
2004.09. 29.
CopyRight Népszava
