Forrás: NOLA honlap feltámasztja a múltat, összegyűjt és megőriz
„Maguk a negyedik csoport, akik azért jöttek, hogy interjút készítsenek velünk, de maguk az elsők, akik azt kérdik, hogyan éltünk, és nem azt, hogyan haltunk meg.” Ezzel az idézettel indul a Centropa Alapítvány Zsidó élettörténetek a XX. században (www.centropa.hu) című honlapja. Az internetes archívum – mint a fenti sorok is mutatják – hiánypótló vállalkozás: a második világháború alatt elpusztított magyarországi, illetve kelet-közép-európai zsidósággal egy népcsoport emlékei, családi és kulturális tradíciói is jórészt odavesztek, és ez a tény az emberi veszteségek árnyékában alig tűnt fel valakinek. A honlap a még élő szem- és kortanúk, valamint a ránk maradt dokumentumok segítségével megkísérli feltámasztani a múltat, összegyűjtve és megőrizve mindazt, ami az egykor élt zsidó családok életéből még felidézhető.
Az online adatbázisban 1910 és 1935 között született magyarországi, illetve határon túli magyar ajkú zsidókkal készített életútinterjúk sorakoznak a két világháború közötti időszak mindennapjairól, a második világháborúról, az 1945 utáni újrakezdésről, a szocializmus időszakáról és a rendszerváltást követő évekről. A szerkesztett interjúszövegeket családi dokumentumok (fényképek, hivatalos iratok, levelek) egészítik ki. A dokumentált önvallomások nemcsak azt mesélik el, hogy milyen volt zsidónak lenni Magyarországon a múlt században, hanem azt is, hogy milyen mélyen gyökereznek a zsidók és nem zsidók együttélését nehezítő babonás előítéletek.
A téma feldolgozásához nyilvánvalóan az internet az ideális megoldás: a világban szétszóródott, jelentős részben közép-európai származású zsidóság a világháló révén helytől függetlenül bárhol, bármikor hozzáférhet az adattárhoz – igaz, csak magyarul és a www.centropa.at oldalon angolul. Ugyanakkor a Centropa adatmentő és archiváló munkája jelenleg már 15 ország (Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Magyarország, Moldova, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Törökország és Ukrajna) területére terjed ki (ez az óvatos kritika természetesen nem a magyar honlap készítőinek szól, hiszen a centropa.hu az egyetlen „nemzeti” oldal, amely a Centropa-projekt keretében elkészült).
Adatbázisról lévén szó, az értékelés legfontosabb szempontja a kereshetőség, e téren pedig az oldal támadhatatlan: az életrajzok között család(név), város és ország szerint is kereshetünk, emellett pedig van részletes és kulcsszavas keresési funkció is. A honlap felépítése portáljellegű: a kiegészítő, illetve a használatot segítő tartalmak (térképek, cikk- és tanulmánytár, történelmi és judaisztikai fogalomtár, szakmai bibliográfia, ötnyelvű kutatási és módszertani gyűjtemény, szépirodalmi ajánló, zsidó receptkönyv), élő linkek mutatnak a magyar nyelvű zsidó portálok, a témával foglalkozó múzeumok, kutatóközpontok és szervezetek, online hozzáférhető kiadványok felé.
A magyar nyelvű Centropa-adatbázis a Nemzeti Digitális Adattár-program keretében az informatikai tárca 20 millió forintos támogatásával jött létre (talán ennek is köszönhető, hogy a magyar oldal gazdagabb és praktikusabb is az angol változatnál). A gyűjtemény jelenleg 100 család történetét tartalmazza, a 13 országban folyamatosan készülő interjúk alapján az anyag folyamatosan bővül.
A centropa.hu a szakmai érdeklődőknek (történelemtanároknak, diákoknak, kutatóknak) hasznos olvasni- és látnivalókat kínál. Ezen túl azonban azoknak is ajánlható, akik egyszerűen csak többet szeretnének tudni a közelmúltról, a velünk élő zsidóság – és így Magyarország – történetéről.
Hargitai Miklós, 2005. február 25. 00:00
