Forrás: NOLFellebbezés 9 mm-es golyóval?
L. K., 2005. február 25. 00:00
Ki védi a bírót?Kép: FOTÓ: kovács benceAz uniós gyakorlathoz hasonlóan nálunk is a rendőrség feladatává kellene tenni a kiemelt büntetőügyeket tárgyaló bíróságok védelmét – nyilatkozta lapunknak Lomnici Zoltán legfőbb bíró. Március elejétől mindenesetre rendőrök védik a Fővárosi Bíróság és a Pest Megyei Bíróság épületét.
Néhány napja kiszivárgott a hír, hogy januárban életveszélyesen megfenyegették a móri büntetőper bíráját és családját. A bíróhoz eljuttatott A4-es papírlapon különféle rajzok és félreérthetetlen megjegyzések szerepeltek. Információink szerint a nyomozó hatóság komolyan vette a fenyegetést, amit az is jelez, hogy a nyomozást nem zárták le a bejelentést követő egy hónap elteltével, hanem ma is folytatják – mégpedig titkosszolgálati módszerek alkalmazásával. A fenyegetést azért is veszik komolyan a nyomozók, mert a móri mészárlás egyik feltételezett elkövetője még szabadlábon van. Végig ugyanez a bíró hallgathatta ki a többszörös emberölésért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Magda Marinkót is, aki az utolsó szó jogán azt közölte: az ő fellebbezése egy kilenc milliméteres golyó lesz a bíró számára.
– Egy év alatt a többszörösére nőtt a rendkívüli események száma a magyar bíróságokon – közölte a Népszabadság érdeklődésére Lomnici Zoltán, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) és a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Mint elmondta: márciusban tárgyalja meg az igazságszolgáltatási tanács azt az előterjesztést, amely a bíróságokon tavaly történt rendkívüli eseményeket összegzi, és számba veszi a lehetséges intézkedési módokat is. A dokumentumból kiderül, hogy 2004-ben összesen 73 rendkívüli esemény történt, és ezek közül tizenöt esetben bírót vagy közvetlen hozzátartozóját fenyegették meg életveszélyesen.
Új jelenség, hogy agresszívabbá váltak a cselekmények, s egyre több a büntetés-végrehajtási intézetektől érkező, veszélyre utaló jelzés. A szóbeli és írásbeli fenyegetések mellett az is megtörtént, hogy az egyik bíró édesanyjának sósavat küldtek, de rúgtak már hasba tanút, sőt öngyilkosságot is megkísérelt egy vádlott tavaly a tárgyalóteremben. Talán kevesen tudják, de öltek is már meg bírót Magyarországon: a rendszerváltozás előtt egy családjogi ügyben a pervesztes apa használta szolgálati fegyverét.
A bírósági rendészeknek kevés az eszközük, illetve törvényi felhatalmazásuk sincs intézkedni. A megoldást az állandó rendőri védelem, illetve biztosítás jelenthetné, de miután a hatályos jogszabályokban nem szerepel a rendőrség feladatai között a bíróságok biztosítása – és így annak költségvetési forrása sincs meg -, a legfőbb bíró szerint törvénymódosításra lenne szükség. – Az uniós gyakorlathoz hasonlóan nálunk is a rendőrség feladatává kellene tenni a kiemelt büntetőügyeket tárgyaló bíróságok védelmét – fogalmazott a legfőbb bíró.
Lomnici hangsúlyozta: nemcsak a bírák, ügyészek és ügyvédek, hanem a tárgyaláson megjelent hallgatóság és újságírók védelméről is szó van. A bíróságok fokozottabb védelméhez tavaly májusban kért segítséget Lamperth Mónika belügyminisztertől, aki egyetértett a kéréssel, de a konkrét megállapodásokat az érintett ítélőtáblai és megyei bírósági elnököknek kellett volna megkötniük. A rendőrség által felajánlott „önköltségi díjat” azonban a bírósági vezetők sokallották. Egyes számítások szerint a huszonöt kiemelt bíróság védelme évente mintegy kétszázmillió forintos többletkiadást jelentett volna az igazságszolgáltatásnak. Szerda este aztán a belügyminiszter és a legfőbb bíró megállapodott abban, hogy március elejétől a rendőrség vállalja a két legveszélyeztetettebb bíróság: a Fővárosi és a Pest Megyei Bíróság épületének az őrzését, mégpedig az „önköltségi árnál” olcsóbban – információink szerint annak körülbelül a feléért. A védelem módjáról a BRFK és az érintett bíróságok állapodnak meg.
Pszichológiai segítséget várnak
Valami tényleg van a levegőben – fogalmazott egy lapunknak név nélkül nyilatkozó bíró. Aggasztó ugyanis, hogy szaporodnak azok a fenyegetések, amelyeket az ügy jellege miatt ajánlatos komolyan venni. Mindazonáltal a rendszerváltozás óta csak egy súlyosabb atrocitás történt: néhány éve felgyújtották egy veszprémi bíró lakásának bejárati ajtaját. A bíráknak a többnyire nyilvánvalóan alaptalan fenyegetőzéseknél nagyobb gondot okoz, hogy a tárgyalótermekben szinte mindennaposak a kisebb-nagyobb rendbontások. Előfordult például, hogy egy védő (Grespik László) megkérdezte: nem zsidó-e a bíró, máskor egy vádlott a tanácselnök nemi identitásával kapcsolatban tett megjegyzést. 2003-ban egy védő maga fenyegetett meg életveszélyesen egy bírót. Gyakori, hogy valaki a bírót vagy az ellenérdekű felet szidalmazza, s néha az indulatok a tettlegességig fajulnak. Miután a bíró sokszor egyedül van – a tárgyalóteremben nincs jegyzőkönyvvezető, és persze biztonsági őr sem -, gyakorlatától és személyes adottságaitól függ, miként lesz úrrá a helyzeten. Figyelmeztethet, kiküldheti a feleket, rendbírságot szabhat ki – de az eszköztára nagyjából ebben ki is merül. Ezért az érintettek maguk is úgy vélik, akár pszichológus segítségével kellene felkészíteni őket a váratlan helyzetek kezelésére. Ugyanakkor a bírók fontosnak tartják azt is, hogy lehetőség szerint ne egyedül legyenek; ha van jegyzőkönyvvezető, ha tanácsban járnak el – akár ülnökök társaságában – vagy ha van a teremben őr, akkor lényegesen nagyobb biztonságban érzik magukat.
Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©
