Forrás: NOL

A magyar kormány alkotmánymódosítást kezdeményez az EU leendő keretegyezményének alkalmazása érdekében. A jelképek tilalma lekerülhet a napirendről, ha ez megkönnyíti a tagállamok megegyezését.

Az EU-tagállamok igazságügy-miniszterei tegnap vitatták meg először a rasszizmus- és idegengyűlölet-ellenes keretegyezmény tervezetét. Több éve húzódó, már-már az íróasztalfiókba fektetett ügyről van szó, Harry angol herceg idétlen náci jelmeze azonban nemrég felélesztette a vitát. Az Európai Bizottság és Franco Frattini illetékes biztos pedig különös aktivitást mutat, miután a José Manuel Barroso vezette testület a Buttiglione-ügyet követően hangsúlyozottan rasszizmus-, és kirekesztésellenes elkötelezettséget vállalt.

A miniszterek tegnapi vitájában minden hozzászóló tagállam támogatta a keretegyezmény tervezetét. Ez a jelenlegi változatban tiltaná a gyűlöletpropagandát, például a rasszista, antiszemita szórólapok terjesztését is. – Magyarország teljes mértékben egyetért a keretegyezmény kitűzött céljaival, s támogatja annak megvalósítását – mondta Brüsszelben Petrétei József igazságügy-miniszter. Ugyanakkor bejelentette: a kormány alkotmánymódosítást kezdeményez az Országgyűlésnél, hogy maradéktalanul alkalmazhassa majd az uniós egyezményt a gyűlöletpropagandával szemben.

A magyar jog úgynevezett anyajognak tekinti a véleménynyilvánítás szabadságát, amit a célszerűség, valamint az arányosság elvét követve például hazánkban csak “nyilvánvaló és egyértelmű veszély” esetén lehet korlátozni. Vagyis egyelőre szabadon lehet terjeszteni antiszemita szórólapokat, ha azok közvetlen fenyegetést nem jelentenek a zsidóságra.

Ha a keretegyezményt elfogadják, minden ország maga választja meg, hogyan alkalmazza azt. A szövegtervezet általános utalást tartalmaz az önkényuralmi jelképek tilalmára, ám egyrészt nem határozza meg őket, másrészt több tagállam (britek, lettek, németek) jelezte, hogy az általános európai tilalmat nem látja indokoltnak.

A soros luxemburgi EU-elnökség a jelképekre vonatkozó passzus törlésére is kész, hogy tető alá hozza a megegyezést. Úgy tűnik: júliusig létrejöhet a megállapodás. Tabajdi Csaba szocialista euro-képviselő szerint “a diszkriminációt, a gyűlöletbeszédet elítélő kijelentésekkel párhuzamosan végre stabil európai jogintézményekre van szükség, amelyek tévedhetetlenül alkalmazhatók és megfelelő szankciókat foganatosítanak”.

Az önkényuralmi jelkép viselése miatt első fokon próbára bocsátott

Vajnai Attila munkáspárti alelnök büntetőperében a Fővárosi Bíróság tavaly júniusban az Európai Közösségek Bíróságához fordult – előzetes döntést kérve, hogy a hazai jogszabály nem ütközik-e uniós normákkal. A luxemburgi döntésig az eljárást felfüggesztették. Vajnai 2003 februárjában egy budapesti rendezvényen viselte a tiltott vörös csillagot, amiért feljelentették, majd büntetőeljárást indítottak ellene. Az ügyész a próbára bocsátást kevésnek találta, és másodfokon a vádlott megrovását kezdeményezte, ami érdemi jogkövetkezményekkel csak egy esetleges újabb bűncselekmény elkövetésekor járna. A hazai jog szerint az önkényuralmi jelképek közé tartozik a sarló-kalapács, illetve a horogkereszt, a nyilaskereszt és az SS-jelvény is. (L. K.)

Szőcs László brüsszeli tudósítónk, 2005. február 25. 00:00

Comments are closed.