Forrás: NOL

Időzített Szili-út Szíriába

D. A., 2005. február 24. 00:00

Damaszkuszi randevún Szili Katalin és Bassár el-AszadKép: MTI/AP/SANAMíg az Egyesült Államok szemében Szíria egyre inkább szálka, és keményvonalas eszközökkel akarja kicsikarni a változást, Európa – ahogy Iránnal kapcsolatban is – “puhább” politikát folytat Damaszkusszal szemben. Ebbe illik bele Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének kétnapos szíriai látogatása is.

A magyar házelnök tegnap találkozott Bassár el-Aszad államfővel, Mahmud Aref al-Abrassal, a szíriai népi gyűlés elnökével, képviselőkkel, később pedig tárgyalt Mohammed Nadzsi el-Otari miniszterelnökkel is. A libanoni volt miniszterelnök Rafik Hariri ellen elkövetett múlt heti merénylet nem merült fel a tárgyalásokon, ám Szíria hangsúlyozta a békefolyamat, a modernizáció, és a terrorizmus elleni küzdelem iránti elkötelezettségét. A Hariri-merénylet miatt nagy nemzetközi nyomás jellemző Szíriával szemben. Szili azonban figyelmeztetett: a tavaly ősszel megtervezett látogatása időzítését azért sem lehet megkérdőjelezni, mert a Külügyminisztériummal egyeztetett, és az harmonizál az EU álláspontjával.

Az utat egyébként óriási sikerként értékelte a házelnök. Damaszkuszba 1987 óta nem utazott ilyen magas szintű delegáció Magyarországról. A mostani út uniós tagságunk miatt is aktuális. Ahogy Szili lapunknak elmondta: el-Aszad kész áttekinteni a közös ügyeket az immár EU-tag Magyarországgal. (Hazánknak uniós tagsága miatt új Közel-Kelet-politikát kell kidolgoznia – ez kiderült a február közepén Jordániában rendezett regionális nagyköveti konferencia kapcsán is.) A mostani tárgyalások egyik fő pillérét épp az EU és Szíria közötti társulási megállapodás jelentette, melynek szövegében tavaly októberben egyeztek meg a felek, ám még aláírásra és ratifikálásra vár.

El-Aszad elnök megerősítette, hogy nagyköveti szintre akarják emelni a két ország közötti kapcsolatot – tájékoztatott a kétoldalú eredményekről Szili Katalin. A tervek szerint erre még az idén sor kerül. Március 21-én aláírják a kettős adóztatás elkerülésére szóló egyezményt. Szíria azt tervezi, hogy üzletemberek társaságában hamarosan Budapestre küldi gazdasági miniszterét, hogy a két ország feltérképezze a gazdasági együttműködések lehetőségét. Hasonló célból a két törvényhozás gazdasági bizottságai között is szorosabb lesz az együttműködés. A magyar házelnök szerint a turizmusban ígéretes lehetőségek rejlenek.

Kérdésünkre, hogy a közel-keleti út szaúdi részének lemondása mögött mi áll, a házelnök elmondta: nem kíván az üggyel foglalkozni.

Damaszkuszi bűnlajstrom

Támogatás az Izraellel szemben álló szélsőséges palesztin csoportoknak, szövetség a nukleáris hatalmi ambíciókat szövögető Iránnal – e “bűnlajstrom” elegendő volt ahhoz, hogy a Közel-Kelet átszabásán munkálkodó Egyesült Államok – a volt libanoni kormányfő életét kioltó február 14-i merénylet előtt – pellengérre állítsa a bejrúti robbantással összefüggésbe hozott Szíriát.

A Hariri-gyilkosság után a Bush-adminisztráció még keményebb retorikára váltott, s hazarendelte damaszkuszi nagykövetét. Szíriával kapcsolatban Washingtont leginkább az “iraki kapcsolat” irritálja. Az amerikaiak jó ideje próbálják rávenni Bassár el-Aszad elnököt, lépjen fel az Irakba átszivárgó terroristákkal szemben. Egy amerikai küldött januárban egy hosszú listát adott át el-Aszadnak. A felsorolt több mint harminc személy Szaddám Huszein elnyomó gépezetének volt tagja, akik Szíriában bujkálnak, s rendszeresen pénzelik a felkelőket.

Az amerikai nyomásgyakorlás részének tekinthető az a “Szíria aknamunkáját leleplező” videó, amit – mint az MTI írta – tegnap mutattak be az Irakija állami televízióban. A felvételeken állítólag Irakban elfogott terroristák vallottak arról, hogy a szíriai titkosszolgálat miként képezte ki őket robbantásos akciókra.

Az amerikaiak és európai szövetségeseik arra akarják rábírni Szíriát, szüntesse be az Izraellel szemben álló Hezbollah, Hamasz és Iszlám Dzsihád terrorszervezetek támogatását. Washington és Párizs egyetért abban, hogy Szíria- követve az ENSZ BT tavaly őszi határozatát – minél előbb vonja ki a Libanonban állomásozó 14 000 fős katonai kontingensét. A damaszkuszi rezsim jó három évtizede a libanoni politika meghatározó szereplője. A Hariri-gyilkosság óta Libanonban magasra csapnak a Szíria-ellenes indulatok, amelyek a májusi választások előtt könnyen a polgárháború felé sodorhatják a térség legfontosabb bank- és pénzügyi központját.

Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©

Comments are closed.