Forrás: NOL

Kárpótlás, csalással

Fiktív eseményekkel és tanúkkal manipuláltak

Munkatársunktól, 2005. február 23. 00:00

Valótlan adatok felhasználásával mintegy háromszázmillió forintot vettek fel egy osztrák kárpótlási alaptól Bács-Kiskun megyei személyek. A rendőrség eddig huszonnégy embert gyanúsít a csalással, akik közül egy előzetes letartóztatásban van.

A múlt évben a Dunántúlon megkezdődött kárpótlásokkal kapcsolatos nyomozások során hívták fel a győri rendőrök kecskeméti kollégáik figyelmét arra, hogy jelentős számú igénylést nyújtottak be Bács-Kiskun megyéből is az Osztrák Megbékélés Alaphoz.

A kárpótlási igény benyújtására 2003 végéig azoknak – illetve örököseiknek – volt lehetősége, akiket a második világháború idején a mai Ausztria területére lágerekbe, illetve kényszermunkára hurcoltak. Az egyszeri kárpótlási összeg 2500-7600 euró között mozgott. Az osztrák levéltári adatok szerint körülbelül 40 ezer magyart vittek Ausztriába kényszermunkára, ebből 32 ezren zsidó származásúak, nyolcezren romák, illetve politikai deportáltak voltak. Az osztrák alap Magyarországon eddig ezerhétszáz zsidó származású személynek fizetett. A nyolcezerre becsült egyéb jogosultságnak azonban a többszöröse érkezett a közalapítványához.

A Bács-Kiskun megyei rendőrség tavaly szeptemberben kezdett el nyomozni az ügyben. Eddig 320 esetben állapították meg, hogy valótlan tartalmú okiratokkal, az alapítványt megtévesztve adtak be igényt, és vettek fel kárpótlást mintegy háromszázmillió forint értékben. A csalássorozat egyik leggyakoribb módszere az volt, hogy a kárpótlási alaphoz már korábban elküldött és befogadott kérdőívet lefénymásolták és más személyek adataival újra beadták. Nem egy esetben a kényszermunka részleteit tartalmazó jegyzőkönyvben fiktív eseményeket és tanúkat tüntettek fel. Ez utóbbi esetben felmerült a jegyzőkönyvek hitelesítésére jogosult közjegyzők, polgármesteri hivatali jegyzők, valamint kisebbségi önkormányzati elnökök büntetőjogi felelőssége. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságnak az ügyben tegnap Kecskeméten tartott sajtótájékoztatóján elhangzott: a gyanúsítottak között nincsenek jegyzők, van viszont egy volt cigány kisebbségi önkormányzati vezető.

A nyomozást vezető Máté Gábor főhadnagy tudósítónknak elmondta: a gyanúsítottak nem kizárólag romák, kilétükről a nyomozás érdekeire tekintettel nem válaszolhat.

A Zalaegerszegi Városi Ügyészség a múlt év őszén emelt vádat tizenhárom gyanúsított ellen, akik a vád szerint jogosulatlanul próbáltak meg hozzájutni a roma kárpótlás során igényelhető pénzekhez, összesen mintegy harmincötmillió forinthoz. Voltak köztük önkormányzati és cigány kisebbségi vezetők is. Megtudtuk: összeférhetetlenség miatt nem Zalaegerszegen, hanem Szombathelyen állnak a vádlottak bíróság elé. Vincze Imre, a Vas Megyei Bíróság szóvivője azt mondta: elképzelhető, hogy március közepén ítélet születik az ügyben. Győr-Moson-Sopronban – a megyei rendőr-főkapitányságon kapott információ szerint – még tart a nyomozás a kárpótlások ügyében, amelyről a vizsgálat befejezéséig – ez nyárra várható – nem kívánnak nyilatkozni. Értesüléseink szerint Vas megyében nyolc gyanúsítottja van a roma kárpótlással kapcsolatos ügyeknek, a nyomozást itt hamarosan lezárják.

Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©