Forrás: Heti Válasz

Gazda Árpád, [email protected] évfolyam 7. szám, 2005.02.17.

HOL TEREM A ROMÁN NÉPPÁRT?

Romániában is napirenden van a néppártosodás. A politikai paletta azonban jóval sokrétűbb annál, semhogy előre lehetne jelezni, hogy mely pártok csatlakoznak majd az Európai Néppárthoz.

Romániában 2004 nyarán vált témává, hogy nem segíti az ország európai uniós csatlakozási esélyeit a politikai pártok közötti erőviszonyok sajátos képe. Míg az uniós tagországok többségében ugyanis egy erős baloldali és egy erős jobbközép tömb küzd a hatalomért, a liberális pártok pedig helyenként az egyiket, másutt a másikat segítik, Romániában hiányzik a parlamentből a jobbközép. Pontosabban ott van a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megjelenítésében – mely az Európai Néppárt tagja -, de az RMDSZ elsősorban a magyar nemzeti közösség politikai képviseletét látja el, romániai viszonylatban törpepártnak számít, és a 2000-2004-es időszakban a Szociáldemokrata Párt (PSD) kormányzását segítette. Ráadásul a néppárti kapcsolatai is csak annyira jók, hogy a Wilfried Martens elnök olykor levélben üdvözölje a szövetség választási vagy egyéb természetű sikereit. E szálak mentén azt sem sikerült elérni, hogy a néppárt ne marasztalja el Romániát a diszkriminatív választási törvény miatt, mellyel éppen az RMDSZ érdekeinek megfelelően zárták ki a választási versenyből a Magyar Polgári Szövetséget.

ÉRDEK ÉS IDEOLÓGIA

A politikusoknak persze nem az ideológiai paletta torzulása, hanem az ideológiai alapon ápolt európai néppárti kapcsolatok hiánya fáj. A Jog és Igazság pártszövetség (D. A.) vezető ereje, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ugyanis a Liberális Internacionálé tagja, míg a vele szövetséget alkotó Demokrata Párt (PD) a Szocialista Internacionálé pártjaival ápol testvéri kapcsolatokat, akárcsak a választásokon legyőzött Szociáldemokrata Párt. Egy alapos ideológiai vizsgálat feltehetőleg azt mutatná ki, hogy a teljes romániai politikai skála jobbra tolódott a magyarországi vagy európai példákhoz képest. Itt például a baloldali kormányzás idején adták meg – különösebb belső vita nélkül – a lehetőséget az elcsatolt területeken élő románoknak, hogy szülőföldjükön maradva szerezzék meg a román állampolgárságot. A romániai pártok sokkal inkább érdekek, mintsem ideológiák megjelenítői. Az érdek meghatározó szerepére utal az a tény is, hogy a román néppárt szükségessége éppen akkor vált témává, amikor az európai parlamenti választások után kiderült, hogy a néppárti frakció lesz a legerősebb az unió parlamentjében.

A VARJÚSZŐKÍTÉS KÍSÉRLETE

Az RMDSZ egyébként 2000-ben lett a néppárti vonal egyedüli képviselője a román törvényhozásban. Ekkor szorult ki a parlamentből a szintén néppárttag Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt. Ez a párt a korábbi kormánykoalíció vezető ereje volt, és ebből fakadóan neki kellett a legnagyobb árat fizetnie az 1996 és 2000 közötti kormányzás okozta csalódásokért. 2000-ben azon a választási küszöbön bukott el, amelyet éppen a kormányzása idején emeltek három százalékról öt százalékra. A bukást a tavaly őszi parlamenti választásokig nem sikerült kihevernie.

Közvetlenül a 2004. júniusi helyhatósági választások után merült fel annak a lehetősége, hogy a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) szalonképessé tételével alakítsák ki azt a jobboldali pártot, amelyik Romániában is erős parlamenti képviselettel rendelkezhet, és az országot az Európai Néppártban is képviselheti. A lehetőséget varjúszőkítés címen meglebegtető Ziua napilap szerint az ötlet az Adrian Nastase által vezetett PSD boszorkánykonyháiban született, de megvalósításába Corneliu Vadim Tudor pártelnököt is beavatták. A két párt közötti cinkosság gyanúját a PSD-s politikusok is megerősítették. Adrian Severin volt román külügyminiszter viszont egy kommentárban a Vadim Tudor nélküli Nagy-Románia Pártra utalt. “Ha a PRM politikusainak újabb generációja megérti az előtte nyíló lehetőséget, kellemes meglepetésre számíthatunk. Az emberek is megváltozhatnak, hát még a pártok” – fogalmazott írásában a politikus.

A nagy-romániás pártvezér azonban nem kívánt teret engedni az új szemlélet fiatal képviselőinek. Ehelyett maga próbált megfelelni az elvárásoknak. Antiszemita nézetei cáfolatára szobrot állíttatott Brassóban Jichak Rabin volt izraeli miniszterelnöknek, és auschwitzi zarándoklatot szervezett. Gesztusai nem tudták meggyőzni az Európai Néppárt vezérkarát. Egy október végi olaszországi megbeszélésen értésére adták, hogy a néppárt továbbra is a tagjai közé felvett RMDSZ-t és a parasztpártot támogatja, a Nagy-Románia Párt felvétele szóba sem kerülhet.

IRÁNYVÁLTÁSI PRÓBÁLKOZÁS

Tavaly júliusban a liberális-demokrata D.A. szövetség műhelyeiben is született egy terv a román néppárt megteremtésére. Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt volt elnöke tett javaslatot arra, hogy a D.A. szövetséget alkotó két párt egyesüljön, és kérje felvételét az Európai Néppártba. Az ötletet akkor a választások közelségére hivatkozva vetették el; érthető hát, hogy a karácsonyi kormányalakítás után ismét a figyelem középpontjába került. Január elején még úgy tűnt, hogy a gyors egyesülést mind a pártvezetők, mind a szavazók támogatják. Egy Gallup-felmérés szerint a szimpatizánsok 52 százaléka igenli az egyesülést. A megkérdezettek többsége azonban nem tudta eldönteni, hogy az új alakulatnak melyik politikai családhoz kellene kötődnie. A liberális és a néppárti kapcsolatnak egyformán 17 százalékos volt a támogatottsága.

Stoica indítványa a kedvező előjelek ellenére látványosan megbukott a PNL kongresszusán. A többség a pártelnökké választott miniszterelnök, Colin Popescu Tariceanu nézeteit támogatta. Tariceanu maga is kijelentette, hogy a két pártnak egyesülnie kell, de nem ezt tartotta a legsürgetőbb feladatnak. Úgy vélte, most nem a pártügyekre, hanem a polgárok gondjaira, a sikeres kormányzásra kell összpontosítani. Az esetleges néppárti fordulatról azonban negatív terminusokban nyilatkozott. Megemlítette, hogy az Európai Parlamentben a néppárti frakciót csoportérdekek szabdalják, pártja viszont jól tudja kamatoztatni a liberális kapcsolatait.

A Demokrata Párt még nem tartotta meg tisztújító kongresszusát, de mind Traian Basescu, az államfői székbe átült volt pártelnök, mind Emil Boc ideiglenes ügyvivő az egyesülés és a néppárti fordulat szorgalmazója.

A parasztpárt feltámadását az teszi rendkívül nehézzé, hogy parlamenten kívüli erőként alig akad megszólalási, szereplési lehetősége. A választások előtt nem sikerült megegyeznie a legnagyobb lehetséges szövetségessel, az Emil Constantinescu volt államfő vezette Népi Akcióval, és így a szavazatoknak kevesebb mint két százalékát szerezte meg. Négy másik jobboldali zsebpárt fél százalék alatti szavazatot szerzett. A közös kudarc után azonban felgyorsult az egységesülés folyamata. Február elején a kis pártok képviselői szándéknyilatkozatot írtak alá az egyesülésről, és bejelentették, a közösen létrehozandó Kereszténydemokrata Néppárt alakuló kongresszusát még februárban megtartják. A parasztpárt számára sürgetőnek tűnhet, hogy Traian Basescu államfő továbbra sem mondott le az előrehozott választások kiírásáról, és 2004 decembere óta Romániában többé-kevésbé az ő akarata szerint alakult a politika.

A cikket a HetiVálasz.hu oldalon a következő címen találja:

http://www.hetivalasz.hu/showcontent.php?chid=10721

Comments are closed.