Forrás: NOL

Terrorista vagy szabadságharcos

O. L. Gy., Ny. G., 2005. február 23. 00:00

Ahogy a világ változik, úgy lehetnek terrorszervezetekből politikai pártok is. Három hasonló, ám különböző példa.

Írország: Sinn Fein

Az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) politikai szárnyának tekintett Sinn Fein 1905-ben alakult. Célja a független ír állam megteremtése volt. A passzív ellenállást és az adófizetés megtagadását tekintette fő eszközének. 1921-ben létrejön az Ír Szabadállam, ám a Sinn Fein ellenzi, hogy az ország továbbra is a brit domínium része maradjon. Nem ismeri el az Ír Nemzetgyűlés legitimitását sem, így 1926-ban a pártot vezető Eamon de Valera elnök lemond posztjáról és létrehozza a Fianna Fail konzervatív pártot. A Sinn Fein támogatóinak száma töredékére zsugorodik. Csak 1957-ben indul újra a választásokon, mérsékelt eredménnyel. Írország 1948-ban kilép a brit Nemzetközösségből és köztársasággá alakult. Továbbra sem valósult azonban meg a Sinn Fein és az IRA fő célkitűzése: Észak-Írország (Ulster) és a köztársaság egyesítése.

Elemzők hangsúlyozzák, hogy az IRA fegyveres politikáját a Sinn Feinn kevéssé befolyásolta. A pártot – amelyet London 1975-ben ismert el – 1983-ban Gerry Adams vette át, aki ekkor lett brit alsóházi képviselő. Vezetésével erősödött a britekkel való megegyezést támogató oldal, ami 1998-ban a nagypénteki megállapodáshoz vezetett.

A Sinn Fein Írországban tavaly megszerezte első európai parlamenti mandátumát. Észak-Írországban működő szárnyának támogatottsága nagyobb, 16 százalék, mint az írországinak amely 7,5 százalék.

Spanyolország: ETA, Batasuna

Baszkföldön április 17-én tartanak választásokat, s a fő kérdés, indulhat-e a 2003-ban betiltott Batasuna (Egység) párt, amelyet az ETA baszk szeparatista és merényleteket is elkövető szervezet politikai szárnyának tartanak. A madridi kormány szerint nem. Akkor pedig indulhatnak-e jelöltként a Batasuna aktivistái más párt színeiben? A spanyol hatóságok feltételezik az eredetileg Herri Batasuna (HB) elnevezésű pártról – megalakulása, 1978 óta -, hogy politikai és pénzügyi hátteret biztosít az ETA-nak. A HB magát baszk baloldali nacionalista pártként határozta meg, s annak idején a spanyol alkotmány, majd egy évvel később 1979-ben a baszkföldi autonómia-megállapodás ellen is állást foglalt, követelve Baszkföld függetlenségét, amiért az ETA is harcol. Ezzel a helyi választásokon rendre a második erőnek bizonyul az autonóm jogokkal beérő baszk párt, a PNV mögött. A HB vezetőit a spanyol hatóság kezdettől zaklatta, 1999-ben már a legfelső bíróság is kimondta, hogy a 23 tagú vezetőség “bűnös az ETA terrorcsoporttal való kollaborálásban”. Az HB-ból a 2001-es újjáalakuláskor névegyszerűsítéssel maradt a Batasuna, ám két évvel később a pártot elérte a teljes betiltás. Most Juan José Ibarretxének, a baszk autonóm kormány fejének – miután a madridi parlament a közelmúltban elutasította önállósodási tervét -, szüksége lenne a helyi választásokon a Batasuna híveinek voksára. Madridnak viszont aligha érdeke, hogy Baszkföld politikai intézményrendszerében többségbe kerüljenek a függetlenség-pártiak.

Palesztina: PFSZ

Az 1964-ben alapított Palesztin Felszabadítási Szervezet nem csak Nyugaton, de az arab világban is hosszú utat járt be, mire önálló politikai tényezőként fogadták el.

Kezdettől jelen volt benne az Izrael megsemmisítését követelő és a zsidó állammal megegyezést kereső irányzat. A PFSZ több, egymástól nehezen elkülöníthető politikai és terrorista csoportot foglalt magában, köztük a Fatahot, amelynek vezetője, Jasszer Arafat 1969-ben a PFSZ végrehajtó bizottságának elnöke lett. Központja 1971-ig Jordániában, majd Izrael 1982-es bevonulásáig Libanonban volt, ahonnan számos terrorakciót hajtottak végre Izraelben és a világ más pontján. Arafatot ezután Tunéziába száműzték.

1974-ben az arab államok a PFSZ-t a palesztinok kizárólagos képviseleti szervének ismerték el. Két évvel később az Arab Liga teljes jogú tagja lett. 1989-ben a PFSZ elfogadta Izrael létét, ennek nyomán megfigyelő státushoz jutott az ENSZ-ben.

Célkitűzésük hivatalosan is egy önálló palesztin állam megteremtése lett Ciszjordánia és a Gázai övezet területén. (Letéve arról, hogy egy Izraelt is magában foglaló muzulmán-zsidó-keresztény államot hozzanak létre.)

Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©

Comments are closed.