Bush-beszéd: vegyes fogadtatás
BBC-lapszemle, 2005. február 22. 09:00
Az Európai Lapokat ma a George Bush amerikai elnök európai látogatásáról szóló cikkek uralják.
A francia LE FIGARO szerint Bush és Chirac a hétfő esti brüsszeli munkavacsorán tiszta lappal indult az Irakkal korábban kialakult nézeteltérések után. Az bizonyos, hogy a két politikus találkozott és beszélt egymással, de az egyáltalán nem biztos, hogy hallották is egymást – mutat rá a konzervatív napilap. A helyzet normalizálásának vannak bizonyos korlátai, amint az megmutatkozott más égetően fontos diplomácia ügyekben – például Szíria és Irán kérdésében – is. Mindkét ügyben nyilvánvaló a nézeteltérés Párizs és Washington között, hiszen Párizs a diplomáciai párbeszédet helyezi előtérbe.
A baloldali LIBERATION arra mutat rá, hogy a tegnap esti brüsszeli találkozó a szövetségesek közös elhatározását jelképezi a kapcsolatok javításában. Az Európa és Amerika közötti súrlódások nem is a célok kitűzésében, hanem az odáig vezető út kijelölésében voltak. Így van ez most is, hiszen Párizs és Washington egyaránt azt akarja, hogy Irán és Szíria hagyjon fel a térség destabilizálásával és a terrorizmus támogatásával, csak Washington katonai erő, Párizs és európai szövetségesei pedig diplomáciai megoldások bevetésével szeretné ezt elérni.
A német FRANKFURTER RUNDSCHAU kevés újdonságot lát Bush tegnapi brüsszeli beszédében. A lap elismeri, hogy Bush hízelgett az európaiaknak, de semmit nem mondott olyan vitás ügyekről, mint Irán, a klímaváltozás vagy a terrorizmus. Mindezt úgy fogalmazta meg a cikk írója, hogy Bush üres kézzel jött Európába, és nem akarja észrevenni, hogy az az idő lejárt, amikor Európa mindenben engedelmeskedik neki.
Az amerikai elnök beszéde Európához nem lehetett volna melegebb, barátságosabb, együttműködőbb és nyíltabb – véli a német DIE WELT -, ugyanakkor hozzáteszi, hogy Amerikának és Európának még mindig más a globális fenyegetésekről alkotott felfogása.
A svéd SYDSVENSKA DAGBLADET üdvözölte a Bush beszédnek azt a részét, miszerint Európának és Amerikának azonos értékeken kell osztoznia, és együtt kell működnie a szabadság és a demokrácia érdekében. Még Bush legerősebb európai bírálói is egyetértettek abban, hogy gyengébb hangnemet kell használniuk Bush újraválasztása óta, hiszen a sikeres iraki választások és az izraeli-palesztin konfliktusban elért közeledés megnövelte a normalizálás lehetőségét.
A FINANCIAL TIMES az EU alkotmányról szóló spanyol szavazás után már a következő lehetőségeket latolgatja, ezúttal Csehországban. A jövő hónapban az Európai Unió legfiatalabb miniszterelnöke, a 35 éves Stanislav Gross speciális csapatot állít fel a cseh népszavazás előkészítésére, miközben az ellenzéki elnök, Vaclav Klaus minden erejével azon dolgozik, hogy rávegye a cseheket, szavazzanak az alkotmány ellen. A legújabb EU barométer szerint az új tagállamok közül Csehországban van a legnépesebb tábora az alkotmányt ellenzőknek. Pavel Telicka volt EU biztos szerint az ország egyre inkább rizikó országgá válik, hiszen nem biztos, hogy elegendő lesz a részvétel az EU alkotmány ratifikálásához. A cseh kormány ezért a népszavazást egy időben szeretné rendezni a 2006-os általános választásokkal.
összeállította: Gera Gabriella
Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©