Forrás: Figyelő

Megérkezett európai körútjára Bush

2005. február 21.

FigyelőNet, BruxInfo

Főleg gesztusértéke lesz az amerikai elnök egész héten át tartó európai látogatásnak. Cél az iraki háború miatt megromlott viszony normalizálása. Bár nem sok jel utal arra, hogy konkrét kérdésekben készek lennének a felek az érdemi kompromisszumra.

Cikk küldése e-mailben

Nyomtatóbarát verzió

Hozzászólás a fórumban

George W. Bush második ciklusának első külföldi útja rögtön Európába vezet, s ezt sokan egyből baráti gesztusnak veszik. Különösen azután, hogy az új külügyminiszter, Condolezza Rice két héttel ezelőtti európai látogatása, legalábbis a felszínen jól sikerült.

Diplomaták és elemzők egyetértenek abban, hogy amerikai részről határozott szándék mutatkozik, hogy némileg rendezzék a megtépázott transzatlanti kapcsolatokat. „Néhány dologban nem értettünk egyet a múltban, de ez rendben van, a lényeg, hogy túl tudjunk rajtuk lépni” – mondta pénteken az egyik belga tévének adott interjújában Bush. Az elnöki látogatásnak a normális mederbe kell visszaterelnie a transzatlanti kapcsolatokat – jelentette ki az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelős tagja. Benita Ferrero-Waldner szerint a kapcsolatok megújítása helyett a régi, meghitt viszonyhoz való visszatalálás a cél.

Az elnök programja elég hosszú: tartalmaz Jacques Chirac francia elnökkel egy vacsorát, Tony Blair brit miniszterelnökkel reggelit, egy találkozót Viktor Juscsenko ukrán elnökkel és Silvio Berlusconi olasz kormányfővel. Bush soron kívüli csúcstalálkozó keretében tanácskozik a NATO és az Európai Unió vezetőivel. Brüsszelt elhagyva később Gerhard Schröder német kancellárral találkozik és felkeres egy amerikai katonai bázist is. Végül pedig Pozsonyba látogat, ahol a szlovák vezetők mellett találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A tervek szerint az amerikai államfő találkozik majd Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökkel is, aki Ukrajnáról fogja tájékoztatni George W. Bush-t.

A találkozó előkészítésében résztvevő diplomaták és európai bizottsági illetékesek hangsúlyozták, hogy a találkozó fő célja a transzatlanti hangulat javítása, nem pedig az, hogy áttöréseket érjenek el olyan kérdésekben, ahol a szakadék nagyon mély. Így az ülés menetrendjén nem szerepel se a Guantánamón fogva tartottak sorsa, se a kiotói jegyzőkönyv, se a kínai fegyverembargó.

„Egyetértünk abban, hogy nem értünk egyet” – fogalmazott egy diplomata. A Bruxinfónak név nélkül nyilatkozó illetések a napirendre kerülő témák közül elsősorban az izraeli-palesztin békefolyamatot emelte ki. A másik kérdés, ahol valamennyi előrelépést lehet remélni, Irak – vélte a szakértő. Kölcsönös vállveregetésre lehet számítani továbbá a Nyugathoz közeledő Ukrajna ügyében és a balkáni stabilizáció kérdésében is. A transzatlanti kapcsolatok szempontjából azonban váratlanul „beesett” egy új téma: Szíria és Libanon kérdése, ahol a nézeteltérések mellett van egyetértés is.

Irán kérdésében nagy valószínűséggel azonban nem születik egyetértés, hiszen a nézetkülönbségek e téren igen nagyok. Az európaiak a tárgyalásos megoldást részesítik előnyben, de belátják, hogy amerikai részvétel nélkül nem tudják megoldani a problémát. Az Egyesült Államoknak pedig valamiféle biztonsági garanciát kellene nyújtania Iránnak ahhoz, hogy az ajatollahok meggondolják magukat az atombombával kapcsolatban. A másik kényes téma a kínai fegyverembargó ügye.

Kapcsolódó témák az archívumból:

A Condi misszió: utóélet és előjáték