Forrás: NOL

Bush történelmi látogatása az EU-ban, de hol is?

Népszabadság Online, 2005. február 20. 11:53

Az amerikai elnök útja jelzésértékű pozitív és negatív értelemben:pozitív, mert a kapcsolatok jobbításának egyértelmű amerikai törekvésétmutatja, és negatív, mert azzal, hogy Bush kevesebb mint három óraalatt lerendezi a sokszereplős uniót (és még ugyanaznap, hasonlórekordidő alatt a NATO-t is), erősíti a kételyeket arra vonatkozóan,hogy – legyenek bármily jó viszonyban is – egyenlő partnerként kezeliEurópát.

Az EU-ban udvarias lelkesedéssel néznek ugyan Bush látogatásának elébe, a lelkesedésből azonban teljes egészében kimarad legalább egy nagyon fontos intézmény, az Európai Parlament. Az amerikai elnök – nem feltétlenül saját hibájából – lényegében nem vesz tudomást az unióban a demokrácia egyik megtestesítőjeként működő parlamentről, sőt a szervezéskor elkövették azt az udvariatlanságot, hogy látogatását olyan időpontra időzítették, amikor a képviselőtestület Strasbourgban tart plenáris ülést. Ezzel az amerikai elnök aligha szerzett igaz barátokat az – unióban azért a befolyásosabbak közé tartozó – vezető EP-személyiségek között.

 

Bush elsőként az unió döntéshozó szervénél, a tagországok kormányait képviselő tanácsnál teszi tiszteletét, amely állam- és kormányfői szinten ül össze. Ezután Bush ellátogat a végrehajtó testülethez, az Európai Bizottsághoz.

A tényleges politikai kérdésekben a zártabb körű összejöveteleken várható előrelépés, mint például a kedd esti vacsorán Barrosóval, Javier Solana közös kül- és biztonságpolitikai EU-képviselővel és Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnökkel (az unió kormányfői tanácsának soros elnökével), valamint Bush belgiumi, németországi és szlovákiai látogatásain, ahol a házigazdák mellett az orosz és a francia elnökkel is találkozik.

Az EU-csúcstalálkozón az idő rövidsége és a témák sokasága miatt a luxemburgi elnökségnek nem is volt más választása, mint kijelölni 10 témát és ugyanennyi kormányfőt, hogy ismertesse az EU álláspontját. Mélyreható vitára még így sem lesz lehetőség az amerikai elnök és európai kollégái között. Irakról Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök, Iránról Gerhard Schröder német kancellár, az európai integrációról Jacques Chirac francia elnök, a közel-keleti békefolyamatról Tony Blair brit miniszterelnök, Oroszországról Bertie Ahern ír miniszterelnök, az Izraelnek és arab szomszédjainak nyújtott európai gazdasági segítségről José Luis Rodríguez Zapatero spanyol miniszterelnök, a terrorizmus elleni harcról Jan Peter Balkenende holland kormányfő, az ENSZ szegénység elleni Millenniumi Programjáról Göran Persson svéd miniszterelnök, a balkáni helyzetről Wolfgang Schüssel osztrák kancellár vázolja az Európai Unió véleményét. Gyurcsány Ferenc érdekes felkérést kapott, mert – miként sajtókommentárok jelzik – úgy kell kifejtenie Ukrajna és az Európai Unió kapcsolatainak helyzetét, hogy Magyarország egyelőre jóformán egyedüliként foglal állást egyértelműen Kijev csatlakozása mellett.

Az unió részéről nem titkoltan kerülni igyekeznek az olyan témákat, amelyek vitát okoznak az Atlanti-óceán két partja között, például az éghajlatváltozások megakadályozását célzó kiotói egyezménynek, vagy a Kínával szembeni EU-fegyverembargó feloldásának kérdését.

Henry Kissinger külügyminiszter a hetvenes évek közepén megkérdezte: mi is az európai közösség telefonszáma? Talán az uniós alkotmány életbe lépésével sikerül az uniónak módot találnia képviseletének egyértelművé tételére. Addig azonban marad a többintézményűséggel együtt járó nehézkesség, amelyet Juncker soros elnök röhejesnek nevezett: “ha a nevetségesség ölne, Brüsszelt holttestek szőnyege borítaná be”.

(MTI)

Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©

Comments are closed.