Forrás: Magyar HírlapEcser felé nőhet tovább a Ferihegyi repülőtér
Vecsés a vesztes, de bízik benne, hogy előbb-utóbb az ottani területekre is szükség lesz
Jó időre eldőlt, hogy Ecser élvezi a Ferihegyi reptér fejlesztésének előnyeit. Az áruszállításra szolgáló cargobázist ugyanis nem a jobb infrastruktúrával rendelkező vecsési oldalon építik fel. A vita azonban nem zárult le.
Ferihegyen az áruszállítás jelenleg az egyes terminálnál folyik. Ott egy hangár szolgálja ki a gépeket, de azt még az oroszországi zsidók átmeneti szállásának építették
fotó: Sárközy GyörgyHosszú ideig tartó bizonytalanság után az elmúlt héten szerződést kötöttek a ferihegyi áruszállító és -kezelő központ – röviden cargobázis – helyszínéről. A Budapest Airport (BA) Rt. a reptér ecseri oldalán vásárolt meg egy húszhektáros területet a Carion csoporthoz tartozó ACD cégtől. A Carion csoport magyar magánszemélyek tulajdonában van. A Budapest Airport mellett még érdekeltek a Hungexpo privatizációjában is. Konzorciumuk – amelynek tagja a német ECE ingatlanfejlesztő, a VHV Kft. és a Hungexpo MRP szervezete is – több mint ötmilliárd forintot ajánlott a vásárszervező cégért és tízmilliárdos fejlesztésre tett ígéretet. A kőbányai vásárváros helyett éppen a Ferihegyi repülőtér szomszédságában levő százhektáros területen alakítanának ki egy új konferencia- és vásárterületet, ha megnyerik a privatizációs tendert.
A privatizációhoz nyilván jól jön, hogy földtertületeiket az állami tulajdonú repülőtér most megvásárolja.
Érdekes fejlemény volt a szerződés megkötése előtt, hogy az ÁPV vezérigazgatója a kontraktus megkötésének elhalasztását kérte a BA vezérigazgatójától. Kérése nem teljesült, a szerződést aláírták, később az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) és a BA igazgatósága is rábólintott. A szokatlan kérés hátterében vélhetően az az évtizedes Ecser-Vecsés-vita áll, amelynek tétje: melyik település élvezze a reptér bővítésének előnyeit.
„Én csak annyit kérek, hogy a vecsési terület is azonos elbírálás alá essen, mint az ecseri” – mondja Bükk László, a reptértől délre eső és a cargobázis szempontjából most hoppon maradó Vecsés polgármestere. A repülőtérrel határosan több mint kétszáz hektár, jelenleg mezőgazdasági földként bejegyzett terület van Vecsésen, ahol a cargobázist szintén létre lehetne hozni. A Budapest Airport Rt. választása azonban nem erre a területre esett, mivel az osztatlan közös tulajdon több száz tulajdonossal és jó néhány perrel „terhelt”. Ilyen zavaros területen pedig nem lehet gyorsan logisztikai központot építeni. Bükk László azonban nem ért egyet az indoklással. „Ha a négyes út építéséhez kisajátíthatta az állam a földet, akkor a cargobázisnál ez miért ne lenne megoldható?” – kérdezi a második ciklusát töltő polgármester, aki szerint a kisajátítás egyetlen feltétele az lett volna, hogy a reptér Vecsés irányú fejlesztését az állam nyilvánítsa közérdeknek. A pereket ő el tudná simítani, ennyi respektje van a településen – mondja. Szerinte a vecsési terület közművesítése jobb, mint az ecserié, a szennyvíz elvezetéséhez közel van egy nagy kapacitású csatorna. A vízellátást pedig saját kúttal oldanák meg. A megközelítés is nagyszerű, a területen halad az M0-sról lecsatlakozó 4-es út, amelyet idén november végéig forgalomba helyeznek. És ott a vasút is.
Bükk László nagyon szeretné, hogy a vecsési 204 hektár a repülőteret szolgálja ki. Nem véletlen, az ebből származó bevételek nem elhanyagolható tételt jelentenének a kisváros költségvetésében. Ezért levelet is írt az ÁPV Rt.-nek, s idén januárban személyesen lobbizott a vecsési terület mellett. A több mint tíz éve elhúzódó pereskedés azonban, úgy tűnik, kifog rajta.
Ecser egyvalamiben biztosan jobb volt. Gyorsaságban. Harazin István, a repülőtértől északra fekvő község polgármestere ugyanis azt mondja: mindössze 2002-ben kezdtek el azzal a szabályozási tervvel foglalkozni, amelyen a repülőtérrel kapcsolatos fejlesztések is szerepeltek. Korábban még csak M0-sban gondolkodtak. És hogy szerinte miért az ecseri terület a jobb? Elsősorban azért, mert a megvásárolt húsz hektár néhány magánszemély nevesített tulajdonában állt, így a tulajdonosoknak csak egyenként be kellett hozzájuk kopogtatni, és darabonként fel kellett vásárolni a földeket. (Az csak egy pikáns mellékzönge, hogy a földek eladói a hírek szerint vecsési magánemberek voltak, akik a ferihegyi TSZ földjeinek rendezésekor jutottak hozzá – nevesítve és nem osztatlanul – az ecseri földekhez.) Ez mégiscsak gyorsabban ment, mint a vecsési osztatlan közös tulajdon felvásárlása vagy kisajátítása. Az ecseri terület észak felé tovább bővíthető – mondja a negyedik ciklusát töltő polgármester, aki szerint a terület megközelítése is kiváló. Igaz, hogy az M0-s idén még nem jut el egészen a cargobázis közelébe, de előbb-utóbb ez is megtörténik. Sőt a 31-es út és az úgynevezett Helikopter út is erre vezet majd, a vasút pedig most is jár. Harazin István szerint a közművesítéssel nem lesz gond, azt a szolgáltatók meg fogják oldani, ugyanúgy, ahogy a repülőtér ellátását is megoldják. A szennyvíz elvezetése a bázis jövő tavaszi indulásakor nem fog gondot jelenteni, a későbbiekre azonban a saját szennyvíztisztító építését tartja megoldásnak. Harazin István szerint nem kizárt, hogy egy év múlva kész lesz a cargobázis első üteme, a további tervekkel kapcsolatban azonban maga is szkeptikus volt.
Folytatás a nyomtatott verzióban.
Neustadtl Dániel-Szakonyi Péte
©
