Forrás: NépszavaNépszava Online 2005.2.1616:33
Inkább elmarasztaló a Sorstalanság német sajtóvisszhangja
Finoman fogalmazva nem ír hízelgően a Sorstalanság című filmről a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A tekintélyes német napilap megállapítja: a nézők az előadás előtt tömegesen akartak betódulni a moziba, de utána sebesen el is hagyni a filmszínházat. Verena Lueken kritikájában annak a véleményének ad hangot: ha nem Kertész Imre írta volna az alapművet, akkor a filmet akár botrányosnak is nevezhetnénk. Így azonban a bemutató „végtelenül szomorú eseménnyé vált, amelynek valójában semmi köze a fiatal Köves Gyurkával Auschwitzban és Buchenwaldban történt drámához” – írja a szerző, aki különösen elégedetlen egyes képi megjelenítésekkel. Meglátása szerint Morricone zenéje nem illik a filmhez.
Visszafogottabb kritikát írt a Berliner Morgenpost hasábjain Elmar Krekeler, aki úgy véli:
Kertész Imre művét nem lehet a filmvásznon megjeleníteni. Mint írja, Koltai Lajos a naivitást próbálja meg bemutatni a kisfiú szemüvegén keresztül – kevés sikerrel. A szerző szerint a Sorstalanság „Hollywood-holokauszt filmmé válik”. Krekeler egyenesen perverznek nevezi Morricone partitúráját, amellyel – szerinte – „mindenáron túl akarja szárnyalni John Williams Schindler listájában felcsendülő, s érzelgősségét tekintve még kereteken belül maradó alkotását”.
A Die Tageszeizung című napilap megjegyzi: a filmből hiányzik bármiféle realizmus. A lap ugyanakkor elismeréssel szól a képi megjelenítésekről.
A Die Welt kritikusa szinte lekopírozta a Berliner Morgenpost szerzőjének írását. Ő is azt állapítja meg, hogy ha a film valamit bizonyít, az nem más, mint hogy Kertész Imre regénye megfilmesíthetetlen. Koltai Lajos, Szabó István operatőre naivitást próbál kölcsönözni látásmódjának. Minél közelebb kerül a főhős a koncentrációs táborhoz, annál inkább fakulnak a színek, annál többet vesz el Koltai a perspektívából. A Sorstalanság hollywoodias holokauszt-filmmé változik, amelyet csak a komor jelenetekben itt-ott megjelenő erő különböztet meg más filmektől. Ennio Morricone elviselhetetlenül bombasztikus zenéje a perverzitással határos – írta a Die Welt.
A Süddeutsche Zeitung kritikusa számára Koltai Lajos minimális variációkkal egymás után rakja a kifakított színű koncentrációs táborbeli jeleneteket, míg aztán teljesen elvész az idő múlásának érzése. Újabb kísérlet a felfoghatatlan képekbe öntésére, az összes régóta ismert problémával együtt.
A Berliner Zeitung kritikusa sem akarja, hogy tapsot kapjon Morricone zenéje, „ez az Enya-féle végtelenített szöveg nélküli etnorekviem”. Koltai Lajos az elbeszélés folyamát rövid jelenetekre bontja, kronologikusan sorba rakja őket, mint rózsafüzéren a szemeket, s helyenként könnyen érthető metaforákat alkalmaz, hogy ne csak kommentáló szövegekben jelenjen meg egy felnőtt visszaemlékezése fiatalkorára és a naivitás akkor kialakított védőmechanizmusára.
A Berliner Zeitung tetszési listáján a kritikusok az érdektelen és a megtekintésre érdemes filmek közé pontozták a Sorstalanságot.
Népszava-összeállítás
CopyRight Népszava
