Forrás: NOL

Nemcsak az előítéletek falát kell nap mint nap áttörnünk, hanem a zavarokét is – mondta az Áldozat-Engesztelés című kiállítás tegnapi sajtótájékoztatóján B. Turán Róbert, a pénteken nyíló tárlatot befogadó Dohány utcai Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója.

– Előfordult már – mondta példaként, hogy valaki azzal telefonált be a múzeumunkba: Uram, én nem vagyok zsidó, azért bemehetek magukhoz?

– A három évvel ezelőtti Noé szövetsége című tárlat után egy triennálé második epizódjaként nyitjuk most az Áldozat-Engesztelés című kiállítást. Erre az együttműködésre nem aszerint kértük fel a harminckét képzőművészt, hogy zsidók-e vagy sem. Többségük nem az – folytatta a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület festészetért felelős szekciójának vezetője, Nógrádi Péter, a tárlat egyik szervezője. – A kiállítás kurátorával, Üveges Krisztinával együtt az volt a célunk, hogy minél több szemléletmód, stílus és korosztály megjelenjen ezen a tárlaton.

A művészek különbözőképpen közeledtek a kiállítás alapgondolatához. Például az Ős című kép festőjét, Balla Attilát és Szirtes Jánost az Áldozat-Engesztelés című videó készítésekor az érdekelte, e fogalompár hogyan változott az elmúlt évszázadokban. A két művész a legősibb vallások motívumait, állatfigurákat és a tüzet használta fel. Voltak, akik metafizikai, filozofikus szintre emelték, és olyanok is, akik absztrahálták a vezérmotívumot. Akadtak pszichológiai megközelítések, mint Bikácsi Daniella, Kopasz Tamás, Galambos Tamás és Radák Eszter alkotásai, míg mások – például Fehér László, Neuberger István, Magén István, Für Emil, Szotyory László, Sváby Lajos és Valkó László – az Ószövetséghez fordultak a téma kapcsán. Munkáikon feltűnnek a zsidóság történelmének és hagyományainak elemei: a tóratekercs, az imasál, a pészah ünnep szimbólumai vagy az egyik legfontosabb vallási jelkép, az ajtófélfára rögzített kis doboz, a mezüze.

– Valószínűleg nem minden látogató ismeri ezeket a szokásokat és jelképeket. Persze mindegyikük mellé nem tudunk tárlatvezetőt adni, főleg, hogy tavaly százötvenhatezren fordultak meg a házban. Egy emelettel lejjebb viszont éjjel-nappal ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk – mondta B. Turán Róbert.

Vagyis ajánlatos az előző szinten berendezett tárgytörténeti kiállításon és az ahhoz kapcsolódó Holocaust Teremben kezdeni a múzeumi körutat, ahol kérdéseikre is választ kaphatnak a kiállításlátogatók. Ha ez nem lenne elég, belelapozhatnak a tárlat katalógusába, amelyben – a zsidóság szimbólumaira, hagyományaira és történelmére való rövid utalások mellett – minden műről komplett elemzést találnak. A szervező, Nógrádi Péter azért tartotta fontosnak, hogy művészettörténészek gondolataival egészítsék ki a katalógusban szereplő műalkotásokat, mert azt tapasztalja, hogy ilyen típusú magyarázó sorok nélkül a közönség „nehezen érti a kortárs képzőművészetet”.