Forrás: NépszavaNépszava Online 2005.2.1611:53
Húsz tagú csoport iszlámista tartotta rettegésben Párizst
Egy Grúziában kiképzett iszlám csoport merényletet akart végrehajtani Franciaországban. Több célpontot szemeltek ki maguknak: az Eiffel-tornyot, egy női divatüzletet, valamint zsidók által fenntartott objektumokat – írta mai számában a Le Parisien párizsi napilap.
A francia hatóságok eljárást indítottak a mintegy húsztagú csoport – hírek szerint – a ‘Csecsen Kapcsolat’ nevet viseli. Három illegálisan Franciaországban tartózkodó algériait január 11-én vettek őrizetbe. Az említett csoport különféle vegyületeket szállított Párizsba, a tervezett merényletsorozat helyszínére. A ‘Csecsen Kapcsolatot’ állítólag egy katalóniai iszlám csoport támogatta.
Az ipari forradalom jelképe mára Franciaország szimbólumává vált. Korábban sokan nem kedvelték az acéltömböt olyannyira, hogy olyan elképzelések is napvilágot láttak: lebontják a művet. Az 1964-es esztendő azonban örökre megmentette Gustave Eiffel valóban igen egyedi alkotását, hiszen hivatalosan is műemlékké nyilvánították.
A francia forradalom száz éves évfordulójára, az 1889. évi párizsi Világkiállításra tervpályázatot írtak ki, melyre a francia Eiffel is nevezett Maurice Koechlin svájci mérnök és Emile Nougier társaságában. A több száz beérkezett pályázat közül az ő tervük nyerte el a kivitelezés jogát, melynek vezetője éppen Eiffel lett. A huszonhat hónapos munka 1889. március 31-én ért véget. Eiffel műve ekkor a világ legmagasabb, emberkéz által létrehozott épülete volt, és negyven éven át – egészen 1931-ig, a New York-i Empire felépítéséig – büszkélkedhetett is ezzel a címmel. A Világkiállítás idején kétmillióan keresték fel, napjainkban hárommillióan látogatják évente, s az egymást követő generációk mindegyikét elkápráztatja. A város művészeti és irodalmi elitje nem kedvelte a monumentális alkotást: 1909-ben kis híján sikerült elérniük lebontását. Megmenekülése annak köszönhető, hogy az akkoriban újnak számító távíróhoz szükség volt antennák elhelyezésére, amire a torony teteje kiváló lehetőséget adott. Először rádió-relé állomásként szolgált, majd 1921-ben innen szólalt meg az első, nyilvános rádióadás.
Az építmény első három szintje a nyilvánosság előtt is nyitva áll, mert az első emeleten remek éttermet rendeztek be a Világkiállítás alatt, ami ez az első számú vendéglőnek számított Párizsban. A második szintet – 116 méter magasságban – tudományos kísérletek színhelyének szánták, ám később a Le Figaro szerkesztősége foglalta el. A harmadik emeletről pedig csodálatos kilátás nyílik Párizsra.
Népszava online
CopyRight Népszava
