Forrás: Magyar HírlapEgy film a sok közül
Nincs elájulva a német sajtó
Nincs elájulva a német sajtó a Berlini filmfesztiválra az utolsó pillanatban bekerülő Sorstalanságtól, de Nagy Marcellt dicsérik. Jó kritikát kapott Gryllus Dorka, a másik berlini magyar film, a Dallas Pashamende főszereplője is. Az Aranymedvére esélyesnek a Hotel Ruanda, a Paradise now és a One day in Europe című műveket tartják.
„Happy end” – mondta Koltai Lajos rendező a Sorstalanság premierje után természetesen nem műve és – sajnos – nem is a film német fogadtatása, hanem annak kapcsán, hogy a Berlinalén végül is helyet kapott a film. „Ezt a filmet, ha valahol, akkor itt, Németország fővárosában kellett az elsők között bemutatni, mert ez Európa kulturális fővárosa, itt él és alkot Kertész Imre, s innen indult valamikor az a politika, amely a holokauszthoz vezetett” – indokolta a berlini premier felett érzett elégedettségét az operatőr-rendező.
Óriási érdeklődés előzte meg a bemutatót, a filmpalotával szemben található Hyatt szállodában tartott sajtóértekezleten részt vett Koltai mellett az újságírók részéről hosszan megtapsolt Kertész Imre, Nagy Marcell főszereplő, Hámori András producer, és nagy számban gyűltek össze filmkritikusok, tudósítók a világ minden részéről.
„Mi sem tudjuk, miként kerültünk be az utolsó pillanatban a Berlinaléra, de mindig éreztük, hogy a legvégén ez meg fog történni” – felelte Koltai az ezt a témát firtató kérdésre. Egy megjegyzés erejéig utalt rá, hogy Hámori egy szívhez szóló levelet írt a Berlinale irányítóinak arról, hogy ha valamely versenyfilm, tervezett bemutató elmaradna, a Sorstalanság kész a beugrásra.
Az alkotók elmondták, hogy ez nem egy holokausztfilm a sok közül, hanem kísérlet arra, hogy egy sorsától megfosztott fiatal bőrébe bújva próbálja meg a néző átélni, érzékelni az abszurditásokat. A felvetett kérdésekből inkább az „építő jellegű” kritika csendült ki ugyan, ám a friss német lapok – talán az egyetlen mérsékelten dicsérő berlini Tagesspiegel kivételével – inkább fanyalognak. A Die Welt, a Süddeutsche Zeitung, a Der Spiegel kritikusainak szinte egybehangzó értékelése szerint nem sikerült áttörést elérni ezzel a filmmel, vontatottsága mögött nincs érték, Morricone zenéje pedig túlburjánzik, fölöslegesen rekviemszerű. Némelyek viszont dicsérik az ifjú főszereplő Nagy Marcellt.
A Berlinale slágerfilmjei közé érzékelhetően nem kerül be a Sorstalanság, viszont annál inkább odafigyelnek nézők és kritikusok egy másik népirtást feldolgozó alkotásra, A. Kitman Ho filmjére, a Hotel Ruandára. 1994-ben néhány hónap alatt majd egymillió embert irtottak ki az afrikai országban, a drámából készített filmdrámát máris az új Schindler listájaként értékelik. A film elnyerte a Berlinaléhoz kapcsolódó itteni filmes Békedíjat, amelyet többek között olyan sztárok gondoznak Berlinben, mint Suzan Sarandon és férje, Tim Robbins. A Hotel Ruanda mellett a verseny fődíjának nagy esélyese a palesztin öngyilkos terroristák drámáját feldolgozó Tel-Avivban és Nabluszban játszódó film, a Paradise Now, amely – mivel szimpátiát kelt a nézőben a terroristák eszmevilága iránt – nagy vitákat kavar. A legkevésbé vitatott és díjra esélyes alkotások között tartják számon a One day in Europe című négy rendező által epizódszerűen összerakott filmet, amely humorosan, leleplező erővel mutatja be ezt a mi kis új, határok nélkülivé vált egységes Európánkat kis- és nagystílű bűnőzőivel és tisztes polgáraival.
A Berlinale Panorama szekciójában bemutatott magyar film, a Dallas Pashamende közepes fogadtatásban részesült, de annak főszereplője, Gryllus Dorka meleg kritikát kapott. A huzamosabb ideje itt élő magyar színésznőnek nagy jövőt jósolnak a német filmes szakemberek.
Kertész Éva, Berlin
©
