Forrás: NépszavaNépszava Napilap 2005. február 16. szerda
Mozgalmas félév vár Gyurcsányra
Kétnapos hivatalos látogatást kezd ma a magyar miniszterelnök Oroszországban
Ma és holnap hivatalos oroszországi látogatást bonyolít le Gyurcsány Ferenc. De vajon mely külföldi politikusokkal találkozik az elkövetkező hetekben-hónapokban a miniszterelnök? Kiket fogad Budapesten, kikhez utazik el tárgyalásra és miről lesz szó ezeken? – kérdeztük Batiz András kormányszóvivőt, aki kérdéseinkre kimerítő választ adott – már amennyire ezt a találkozókhoz szükséges diplomáciai egyeztetés előrehaladottsága lehetővé tette.
A szóvivő szavaiból kiderült, hogy Gyurcsány Ferenc – újsütetű uniós miniszterelnökként – több tagállam kormányfőjével is tárgyal majd a következő hónapokban. A fő cél természetesen a magyar szempontok és érdekek érvényesítése, az ehhez szükséges partnerek felkutatása lesz. Ebbe a sorba illeszthető a február 21-22-én esedékes befektetési konferencia Bonnban, amelyen Gyurcsány – Schröder kancellár társaságában – beszédet mond és amelyhez kapcsolódva hivatalos látogatást tesz Észak-Rajna-Vesztfáliában. Ennek folyamán tárgyal Peer Steinbrückkel, a tartomány miniszterelnökével. Március elsején Gyurcsány Ferenc – ugyancsak hivatalos – látogatásra Prágába utazik, ahol megbeszélést folytat cseh kollégájával, Stanislav Gross-szal. Következő – március 24-i – úticélja Párizs, ahol megnyílik a Magyar Gazdasági Évad, és ahol a miniszterelnök tárgyal francia kollégájával. Gyurcsány Ferenc a tavasz folyamán hivatalos látogatást tesz Svédországban, és találkozik az észt miniszterelnökkel is. Az előzetes tervek szerint a nyáron a balti térségbe, Finnországba és Norvégiába is elutazik – látogatásai ezen alkalmakkor is hivatalos jellegűek lesznek.
Ami a többoldalú találkozókat illeti, február 22-én Gyurcsány Ferenc részt vesz a soron kívüli NATO, illetve USA-EU csúcson, majd március 22-23-án az újabb (rendes) brüsszeli EU tanácsülésen. Ami a NATO-csúcsot illeti, vendégként ott lesz Viktor Juscsenko ukrán elnök, akivel miniszterelnökünk – első külföldi kormányfőként – már február 10-én találkozott. A NATO-tagállamok megbeszélésén várhatólag Afganisztánról, a Közel-Keletről és a Balkánról és ezen belül is feltehetően különös hangsúllyal Koszovo jövőjéről lesz szó. Részben ugyanezek lesznek a témák az EU-tanácsülésen is. Elképzelhető, hogy Gyurcsány felveti annak témáját, hogyan lehetne – ahogy diplomáciai körökben mondják – uniós perspektívát nyújtani Ukrajnának. Nyilvánvaló, hogy a tanácsülésen Koszovo jövendőbeli jogállása is téma lesz.
Gyurcsány Ferenc május 16-17-én Varsóba utazik az Európa Tanács állam- és kormányfőinek találkozójára. Június 16-17-én pedig újra EU csúcs következik, Brüsszelben.
Hazai, de külpolitikai jellegű programot bonyolított le a miniszterelnök tegnap is Budapesten. Február 14. és 18. között ugyanis fővárosunkban rendezik meg az ILO-nak, az ENSZ munkaügyi szervezetének hetedik európai regionális konferenciáját. Ennek keretei között a Gyurcsány panelbeszélgetésen vett részt, együtt luxemburgi, kazah és máltai kollégájával, és mindegyikükkel tartott kétoldalú megbeszélést is.
Január hatodikai bejelentésének megfelelően Gyurcsány Ferenc találkozik és intenzíven egyeztet a szomszédos országok kormányfőivel – ahogy azt a már említett március elsejei prágai vizit is mutatja. Ebből a szándékból fakadt február 10-i kijevi útja, továbbá a már ugyancsak lezajlott budapesti horvát és a még korábbi román miniszterelnöki látogatás is. Wolfgang Schüssel osztrák kancellárral már tavaly októberben találkozott, idén tavasszal újabb megbeszélés várható.
Az a szándék, hogy intenzív kapcsolatot tartsunk az ázsiai országokkal is, már Medgyessy Péter kínai és indiai, valamint Gyurcsány Ferenc 2004-es japán útjában is megmutatkozott. Ugyanezen szándék jegyében kerül sor a miniszterelnök tavasszal esedékes hivatalos dél-koreai látogatására is. Magyarország arra törekszik, hogy az ázsiai országok és az EU kapcsolatában fontos szereplővé – egyfajta összekötővé – a távol-keleti államok számára pedig az ‘Unió kapujává” váljon.
Ugyanennyire érdekelt Magyarország a Balkán országaival való kapcsolatokban. Ebbe az érdekeltségbe illeszkedik, több más látogatási terv mellett, a Macedóniába teendő hivatalos út, melyre még az év első felében sor kerül. Nem szorul indoklásra, miért fontos az az – ugyancsak hivatalos – moszkvai látogatás, amelyre a miniszterelnök ma és holnap kerít sort.
S végül egy szimbolikus aktus: május 5-én Gyurcsány Ferenc Auschwitzban részt vesz az Élők Menete elnevezésű rendezvényen, amellyel a tábor felszabadításáról emlékeznek meg. A meghívottak között van az izraeli, a német, a francia, az orosz és a brit kormányfő, valamint az amerikai elnök is – fejezte be szavait Batiz András.
Kepecs Ferenc
Egy kapcsolat jelene és közelmúltja
Ma és holnap kétnapos hivatalos látogatást tesz Oroszországban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Az út jelentőségét csak emeli, hogy ez az első olyan alkalom, amikor az immár uniós tag Magyarország kormányfője tárgyal orosz partnereivel. Akik nem mások, mint a négy legmagasabb rangú orosz közjogi méltóság, köztük – ami egyáltalán nem magától értetődő – Vlagyimir Putyin elnök is. A látogatás annak hátterében zajlik, hogy a magyar-orosz kapcsolatok a rendszerváltozás óta nem voltak olyan jók, ilyen rendezettek, mint éppen most. Mivel az EU-belépéssel Magyarország külpolitikai helyzete megváltozott, Gyurcsány útja külön üzenetet is hordoz: azt, hogy új minőségében hazánk továbbra is kiszámítható partner marad.
Ha át akarjuk tekinteni a magyar-orosz kapcsolatok elő másfél évtizedét, vissza kell mennünk 1991. december 6-ig, amikor Magyarország és az Oroszországi Föderáció, illetve még annak jogelődje, az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság alapszerződést kötött. Ez megteremtette az új típusú, a felek korábbi alá- és fölérendeltségét megszüntető, ideológiamentes államközi kapcsolatrendszer alapjait és kereteit.
Az e kapcsolatrendszert terhelő rendezetlen kérdések megoldásában fontos dátumot jelentett Borisz Jelcin 1992. novemberi, budapesti látogatása. Kezdetét vette a kétoldalú együttműködés intézményesített kereteinek kiépítése. Azóta külön jegyzőkönyvek szabályozzák például a bel-, a kül-, az oktatási, valamint a kulturális minisztériumok, levéltárak együttműködését. 1995-ben írták alá az egymás területén elhunyt magyar, illetve orosz (szovjet) katonák sírjainak és emlékhelyeinek ápolásáról szóló kormányközi egyezményt. A Voronyezs megyei Rudkinó településen 2003. májusában megnyílt a II. Világháború alatt, a Szovjetunió területén elesett magyar katonák központi temetője.
Medgyessy Péter magyar miniszterelnök 2002. decemberi hivatalos moszkvai és Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnök 2003. szeptemberi budapesti látogatása tovább javította a kapcsolatok légkörét.
Oroszország egyik vezető gazdasági-kereskedelmi partnere Magyarországnak. Az elmúlt évek visszaesését követően 2003-ban fellendült a két ország közötti áruforgalom. Oroszországba irányuló exportunk megnövekedett, s ezáltal csökkent – de azért fennmaradt – a kölcsönös forgalom magyar deficitje. Az orosz kapcsolat egyebek közt azért is fontos számunkra, mert stratégiai nyersanyagokat szerzünk be ebből az országból.
A magyar kulturális értékek orosz közönség általi megismertetésében fontos szerepet játszik a moszkvai Magyar Központ. S végül tegyük hozzá, hogy a nyelvrokonság okán Magyarország különös figyelmet szentel az oroszországi finnugor népekkel való kapcsolatok ápolásának.
CopyRight Népszava
