Forrás: Népszava

Népszava Online 2005.2.1516:04

Első elismerések a Sorstalanságról

A Variety nagyhatású, mélyen mozgó drámának nevezi a Sorstalanságot, amelyet a neves operatőr, a rendezőként debütáló Koltai Lajos kitűnően vezetett végig és nagyszerűen erősített fel. ‘Eredetien új módon tekint a holokausztra, hangvételében szembeszökően eltér az olyan hasonló történetektől, mint a Schindler Listája és A zongorista.’

A kritikus világszerte nagy érdeklődést és hosszú életet jósol a filmnek. A Sorstalanságot véleménye szerint az emeli meg merészen a holokauszt borzalmaival való szembesítésben, hogy az alkotót nyilvánvalóan hidegen hagyja a sokkhatások alkalmazása, mégis eléri, hogy a film számos jelenete valóban rémületes és mélyen nyugtalanító. A Variety kiemeli a távolságtartó stilizációt, a táborbeli élet ábrázolásában a vizualitás elsőrendű szerepét, ‘ez lehetne lírai hatású is, ha nem ábrázolna mérhetetlen emberi szenvedést.’ A kritikus azt a két jelenetet, amikor a film kamaszhőse szótlanul mered a kamerába, úgy értékeli, hogy a nézőt közvetlenül vonja be a feltáruló tragédiába. Végül a részletes elemzés után a cikk úgy fejeződik be: ‘Koltai Lajos, a sokat foglalkoztatott és elismert operatőr, aki Oscar-jelölést kapott Tornatore Malénájáért, és mintegy tizennégy filmet forgatott már Szabó Istvánnal, olyan rendezőnek mutatkozik be, aki egyaránt szakértője a bensőséges jellemdrámának és a széles skálájú tablónak.’ Bársony Éva (Berlin)

Berlini lap a filmről

Koltai kísérletét leginkább balladaként fogja fel az ember: a felháborító történetet magától értetődőként, erős érzelemmel akarja elmesélni. Ennio Morricone rekviemszerű zenéje ráhangol erre – írta kedden a Der Tagesspiegel című berlini lap kritikusa a Sorstalanságról, Kertész Imre és Koltai Lajos alkotásáról a film berlini bemutatójának napján.

Az alkotással már korábban megismerkedő kritikus a film csúcspontjának azt a jelenetet tartja, amikor a főhős, Köves Gyuri a buchenwaldi koncentrációs táborhoz tartozó Zeitzben elszállításra vár, ‘félholt emberekkel együtt a sárban fekszik, a szürke égboltra mered, mintha közeli lenne a megváltás.’

A Der Tagesspiegel szerint a film a regénynél egyértelműbben mondja ki, hogy a haláltáborok borzalmait túlélő, hazatérő főhős idegen, kinek sorsát még zsidó rokonai sem tudják, vagy akarják felfogni. A film világosabban ábrázolja: Köves Gyuri ebben a hozzáállásban nem várhat nagy változást, ‘amit bizonyított, hogy Kertész regénye iránt egészen a Nobel-díjig (Magyarországon) csekély érdeklődés mutatkozott’.

A német kritikus szerint a főszereplő, Nagy Marcell arcát aligha fogja bárki is elfelejteni. ‘Talán a naivitás az utolsó menedék az mészárlásokról szóló híreken gyakorlatiasan átlépő világgal szemben. Élet és művészet között fájdalmas űr tátong, amit éppen ez a Berlinale részéről először dőre módon félreismert film bizonyít’ – írta a kritikus a Sorstalanság késői beválogatására célozva.MTI-információ

CopyRight Népszava