Forrás: NOLA Sorstalanság előtti csend
Cs. G., 2005. február 16. 00:00
Beúsztam a saját csapdámba. Múlt héten úgy fejeztem be a toplistát, hogy nagyon kíváncsi vagyok, hogyan teljesít Ragályi Elemér Csudafilmje. Biztos voltam benne, hogy komolyan visszaesik majd a látogatottsága.
Most persze még magyarázkodhatnék, biztos a filmszemlés magyar filmek iránti felfokozott érdeklődésnek tudható be, hogy még mindig az élen van. Be kell látni: a fővárosi mozinézők jóval kedvezőbben értékelik ezt a vígjátékot, mint a kritika. A siker abból a szempontból mindenképpen örömteli, hogy a hazai művek idei nézettségét tisztességesen megemeli majd. De az is pozitív, hogy az előrejelzések szerint jövő héten is magyar film lesz az élen. Az egyedüli kérdés, hogy a Koltai Lajos rendezte Sorstalanság megdönti-e majd Kern András és Koltai Róbert A miniszter félrelép című vígjátékának 1997-ben felállított rekordját.
A Csudafilm elsöprő sikere tudatában viszont meg vagyok döbbenve, hogy Jean-Pierre Jeunet Hosszú jegyesség című mozija ilyen gyengén kezdett. Az alig tízezer néző nagyon kevés, különösen, hogy a 2001-ben készült Amélie csodálatos élete csaknem kétezerrel több nézővel indított. És akkor még Jeunet csak egy volt a sok művészfilmes közül, a főszereplő Audrey Tautou pedig ismeretlen arc. Azóta mindketten sztárok, újabb közös produkciójuk, a Hosszú jegyesség pedig kitűnő film. A Sebastian Japrisot regényéből készült mozi egy háborús és egy romantikus film finom keveréke. Főhőse, Mathilde elveszti vőlegényét, Maneche-t az első világháborúban. Utolsó információja, hogy öncsonkítás miatt négy társával kilökték a német és a francia frontvonalra. Mindenki meg akarja győzni a lányt, hogy biztosan elesett, de ő úgy gondolja, érezné, ha nem élne. Pénzt és energiát nem kímélve nyomoz utána, és eközben megismerjük a másik négy katona sorsát is. Jeunet vizuális fantáziája még egy kötött műfajú filmben is lenyűgöző, egy statikus regényt volt képes úgy megfilmesíteni, hogy elvarázsolja a nézőt. Tautou pedig az Amélie után ismét kitűnő színésznő benyomását kelti.
A horrorrajongók örülhetnek: a Fűrész című mozi a műfaj egyik legkeményebb darabja, komoly idegzetre van szükség a végignézéséhez. Aki nem hentes, mentős vagy kórboncnok, garantáltan rosszul lesz a lefűrészelt végtagok láttán. Kifejezetten adrenalinhiányban szenvedőknek ajánlott.
Finoman szólva vegyes érzelmeim vannak a Philippe Haim rendezte Lucky Luke és a Daltonokkal kapcsolatban is. A gond bizonyára az, hogy e sorok írója elmúlt tizenkét éves, így eléggé nehezére esett a mű befogadása. Létjogosultsága persze van a hazai mozikban, nem baj, ha nem csak hollywoodi családi filmek kerülnek forgalomba.
A negyedik premierfilm a napokban nyolc Grammy-díjjal kitüntetett Ray Charles életét feldolgozó Ray című mű. Bár alapvetően elnagyolt életrajzi film, a főszereplő Jamie Foxx alakítása hibátlan. Szinte fel sem tűnik, hogy a zenei betétek a már elhunyt zenész saját hangján szólalnak meg.
Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©
