Forrás: NOL

Irán nem fenyegeti Európát

Interjú Kamal Harazi külügyminiszterrel

Dunai Péter, 2005. február 15. 00:00

A két külügyminiszter a közös sajtótájékoztatónKép: FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓSÉrtsék meg, nem fenyegetjük önöket – mondotta tegnap a Népszabadság munkatársával folytatott beszélgetésben Budapesten az iráni külügyminiszter, Kamal Harazi.

Rakétaveszély Keletről?Lapunk kérdése arra a közös rakétavédelmi rendszer felépítésére vonatkozott, amelyről az Egyesült Államok és a NATO-országok – köztük Magyarország – részvételével előzetes konzultációk folynak. Magyarország – mint emlékezetes – ebben a rakétavédelmi rendszerben különleges szerepet kapna, a rendszer egyik fontos elemét – éppen azért, mert országunk földrajzi elhelyezkedése kedvező – ide telepítenék, hogy “elfoghassa” a Keletről, a feltételezések szerint Iránból érkező rakétákat. Nyugati jelentések szerint Iránnak olyan, mintegy 2000 kilométeres hatótávolságú rakétái vannak, mint a Shahab-3, Shahab-4, amelyek, ha Északnyugat-Iránból indítják, elrepülnek akár Magyarországig is… – Ha lennének is ilyenek – kezdte válaszát a miniszter -, csak azért vannak, hogy Iránt ellenségeitől megvédjék. Tudják önök, hogy bennünket Izrael fenyeget – mondta Harazi, aki szerint Amerika azért beszél iráni veszélyről, hogy európai szövetségeseit riogassa, és a többi között a magyar erőforrások mozgósításával építse meg az ellenrakéta-rendszert.

Atomfegyver, erőmű.Irán az atomenergia békés felhasználására törekszik, és nem folyik olyan munkaprogram, amely az atomfegyver előállítását célozná, hangoztatta a miniszter. Jelezte, útja egyik célja, hogy “megnyugtassa” Európát, bizalmat teremtsen. Szavaiból kicsengett: Irán, amely szomszédos mind a két “forró” országgal, Irakkal és Afganisztánnal, Európával jobban megértve egymást stabilizáló tényezővé válhatna a régióban. Harazi megismételte: a tüzet odaátról az Egyesült Államok szítja, de Teherán nem akar szembenállást Washingtonnal.

Irak, iszlám. Megkérdeztük a minisztert az iszlám és a demokrácia bonyolult, ellentmondásos kapcsolatáról, és hogy a szomszédos Irak, amelyben az Iránban államvallásnak számító síita iszlám kulcsszerepet játszik, milyen modellt követhet. – Az iszlámnak nincs ellenvetése a demokráciával kapcsolatban. Mi Iránban is vegyes rendszert működtetünk, amely az iszlámra és a demokráciára épül, és láthatóan az emberek nálunk ezt elfogadják. Irak és Irán azonban különböző. Nem állítom, hogy egy modell lenne csak a demokráciára. Majd Irak népe eldönti, milyen rendszert akar. Irakban az iszlám bizonyosan nagy szerepet tölt majd be. Önök is tapasztalták a választások során, hogy az asz-Szisztani ajatollah neve fémjelezte (síita) erő mennyire meghatározó. Ezt az erőt fel kell használni a nemzeti kormány létrehozásában. És nem feledkezhetnek meg a kisebbségek jogai biztosításáról.

Gazdaság, lehetőségek. Az iráni külügyminiszter, akit magyar kollégája, Somogyi Ferenc hívott meg budapesti látogatásra, beszélt a térség jövőjéről. Magyarország, amely – legalábbis az amerikaiak koordinálta oldal felől nézve – kimarad az iraki újjáépítés jelenlegi szakaszából, nem kap zsíros megrendeléseket (amilyeneket lojalitásuk, közreműködésük jutalmaként a minap a lengyelek kaptak), talán az irániakkal bejuthat az ígéretes iraki piacokra. – Mind Irakban, mind Afganisztánban szívesen együttműködnénk, közösen lépnénk fel magyar cégekkel. Ilyen kooperáció már működik Afganisztánban, ahová francia, német, japán vállalatokat segítettünk be – tette hozzá Kamal Harazi, és utalt rá, hogy Iránban olcsó alapanyagok, olcsó helyi munkaerő, szakértelem várja a magyar cégeket. Mint lapunknak aláhúzta, ezért tartja igen fontosnak a gazdasági együttműködést újjáélesztő vegyes bizottsági munka felvételét. Kamal Harazi szavaiból is kitűnt, a két ország gazdasági kapcsolatai láttak már szebb napokat is.

Irán háromszor annyi olajat termel, mint amennyit felhasznál, a világ 4-5. legnagyobb exportőre. Elektromos energiából is feleslege van. Miért kellenek ilyen energiabő helyzetű országnak még roppant drága atomreaktorok (ráadásul olyan típusúak, amelyekben atomfegyvergyártáshoz szükséges plutóniumot, uránizotópot is nyernek)? – kérdi a gyanakvó világközvélemény, amelyet Teherán arról győzköd, hogy nincs atomfegyvere, és nem is akar. Az 1,64 millió négyzetkilométeres ország gyéren benépesült, hiszen “csak” 69 millióan lakják. Kilenctizedük síita, kilenc százalékuk szunnita vallású, élnek zoroasztriánusok, zsidók. Etnikailag a legnépesebb (51%) a perzsa, majd az azeri (azerbajdzsáni 24%), a gilaki és mazandarani, valamint a kurd egyenként 7-7 százalékkal. Három százalékuk arab, 2-2 százalékuk türkmén, illetve beludzs. Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson a magyarországinak a fele, mintegy évi 7000 dollár. A munkanélküliség és az infláció egyaránt 15-16 százalék. A makrogazdasági adatai sokkal jobbak a magyarországinál, a költségvetés egyensúlyban van, az államadósság minimális, 2003-ban a gazdaság 6,1 százalékkal bővült.

Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©

Comments are closed.