Forrás: NOLA Népszabadság Online 6. heti könyvajánlata
Vincze Attila Tamás, 2005. február 11. 07:40
„… kétszerte jaj viszont azon egyénnek és kivált azon nemzetnek is, mely férfikorba lépvén, mikor az értelem uradalmának kellene kezdődnie, még mindig szíve andalgásai után indul; mert úgy jár, mint a tücsök, mely nyáron dalol s télen koplal…” – Széchenyi István.
Markó László: Ki kicsoda a magyar történelemben
A kötet olyan történelmi személyek pályafutását mutatja be, akik meghatározó szerepet játszottak a magyar történelemben Ozorai Pipótól Kádár Jánosig.
A szócikkek ideológiamentesen, ítélkezés nélkül, pusztán tetteik alapján mutatják be történelmünk alakítóit. A könyv hasznos olvasmány általános- és középiskolásoknak, valamint a történelem iránt érdeklődők számára is.
Helikon Kiadó, 304 oldal, 3490 Ft.
Helen Benedict: Csak okosan!
Önvédelem kamaszoknak
A TŰZ-HELY sorozat második kötetét tartja kezében az olvasó. A szerző könyvében közérthető nyelven mutatja be az önvédelem, pontosabban a szexuális önvédelem alapjait, megtörtént példákkal. Legyenek bár címzettjei főként nagyobb gyerekek és kamasz lányok/fiúk, bármely életkorú olvasó számtalan jó tanácsot és érvet meríthet belőle a világban tudatosan mozgó, annak veszélyeit értő-ismerő gondolkodásmód elsajátításához. A könyv a szexuális visszaélések és a nemi erőszak előjeleit és megakadályozásának módszereit ismerteti, beleértve az ismerősök és családtagok által elkövetett cselekményeket is, hiszen – a közhiedelemmel ellentétben – a gyerekek és a kamaszok elleni szexuális erőszak leggyakoribb elkövetői nem az idegenek. Külön fejezet szól a szülőkhöz, akiknek gyerekét szexuális visszaélés érte, a függelék pedig az állami vagy önkormányzati intézmények és hatóságok kötelezettségeit/lehetőségeit, illetve az áldozatvédő szolgáltatásokat nyújtó civil szervezeteket ismerteti.
Háttér Kiadó
Eric-Emmanuel Schmitt: Ibrahim úr és a Korán virágai
Fordította: Balla Katalin
„Tizenegy évesen összetörtem a malacperselyemet, és elmentem a kurvákhoz” – kezdi monológját Momo, akinek az igazi neve Moïse. Momo a Mohamed becézése, bár a Moïse zsidó név. A férfias Momo, aki Moïse, anya nélkül cseperedik fel, és ő visel gondot az apjára. Bevásárolni és lopni Ibrahim úrhoz, a sarki szatócshoz jár. „Végül is csak egy arab” – gondolja róla Moïse. „Nem vagyok arab, Momo, muzulmán vagyok” – szólal meg erre Ibrahim úr, a bölcs gondolatolvasó. Élelmiszerboltok esetében az „arab” ugyanis csak azt jelenti, hogy „nyitva reggeltől éjfélig, még vasárnap is”… Moïse, akit tehát Ibrahim úr nevez el Momónak, egy szomorú napon az apját is elveszíti. Ibrahim úr azonban „örökbe fogadja” a zsidó kiskamaszt. Az öreg muzulmán fiaként végre boldog lesz Momo. Amikor pedig úgy látja Ibrahim úr, hogy Momo már egyedül is meg tud állni a lábán, magával viszi őt török szülőföldjére, az Arany Félhold vidékére. Itt változik meg végleg Momo élete…
Eric-Emmanuel Schmitt népszerű szerző. Színdarabjait – köztük a magyarul is olvasható Oszkár és Rózsa mami-ból készült adaptációt – az egész világon játsszák. Az Ibrahim úr… filmváltozata a nagyszerű Omar Sharif főszereplésével lett világsiker.
Európa Kiadó, 80 oldal, 1600 Ft.
Bóta Gábor: Koltai Róbert – Pogány Judit
Koltai Róbert és Pogány Judit két közismert, közkedvelt ember, két színész. Fiatalkoruk óta összeköti őket a sorsuk, pályájuk, magánéletük. Több közös szerepük volt színpadon, filmen, tévében, de gyakran, éppen a mesterségük miatt, alig találkoznak. A könyvben, amely sok fotóval illusztrálja szakmai és magánéletüket, mindenképpen együtt vannak.
Budapest-Print kiadó, 2998 Ft.
Andrzej Bart: Rien ne va plus
Fordította: Pálfalvi Lajos
D”Arzipazzi herceg nem érte be azokkal a testi és szellemi élvezetekkel, amelyeket a XVIII. század kínálhatott egy nagy műveltségű sienai főúrnak. Megérezvén a halál közelségét, úgy elborzasztotta a korhoz kötött földi ésszel fölfoghatatlan túlvilági lét, hogy könnyű szívvel föláldozta örök nyugalmát, mert szűnni nem akaró kíváncsiság űzte tovább, sehogy sem tudott elszakadni a változékony világ múló szenzációitól. Szerződést kötött egy ördögi festővel, aki olyan portrét készített róla, amelybe halála pillanatában átköltözött a modell tudata.
Mozdulatlan, néma szemlélőként is hányatott élete volt a halálát követő két évszázadban. Egy
pápai követ Varsóba vitte, majd az országát vesztett utolsó lengyel királynak ajándékozta. A herceg hol a biliárdszalonból, hol a varsói bordélyház rulettasztala fölül, hol egy ősi nemesi fészekből vagy a polgári élet szentélyéből próbál értelmes egészet teremteni az abszurditásában is oly költői lengyel történelem bizonyos töredékeiből, amelyek eljutottak hozzá.
Már Napóleont sem tudta beilleszteni a Bourbon-dinasztiába, mint ahogy a łódźi gyárkéményeket is képtelen volt összeegyeztetni azzal, amit a XVIII. században tanult az építészetről. Hatvan évvel később, egy varsói szocreál festő műtermében pedig elégedetten állapította meg, hogy – bár ilyen pusztító háború után okkal tarthatott attól, hogy eluralkodik a művészetben a groteszk deformáció – a kor legkiválóbb művészei nem okoztak csalódást, mert csalhatatlan ösztönnel tértek vissza a mimézis és az idealizált ábrázolás legnemesebb hagyományaihoz.
Andrzej Bart a lengyel irodalom sajátos, rejtőzködő egyénisége, kerüli a kapcsolatot a médiával. Műve a mágikus fikció keltette különös hangulat mellett attól egyedi, hogy olyan kívülálló szemével mutatja be a lengyel történelem e korszakát, aki nem hallott a lengyel nemzeti ideológiáról és a romantikus történetfilozófiáról. Minden, ami eddig oly ismerősnek tűnt, most egész más megvilágításba kerül.
Európa Kiadó, 512 oldal, 2800 Ft.
Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©
