Forrás: NOL

Irak után Irán a feszültségpont

A NATO szerepvállalást fontolgat az izraeli ütközőzónában

Szőcs László brüsszeli tudósítónk, 2005. február 10. 00:00

Condoleezza Rice és a NATO-főtitkár együtt értékelte a miniszteri értekezlet eredményeitKép: FOTÓ: REUTERS – YVES HERMANA transzatlanti együttműködés megkerülhetetlen, fontos keret – ebben egyetértettek tegnapi, brüsszeli tanácskozásukon a NATO-tagállamok külügyminiszterei. A találkozó jelentőségét ezúttal természetesen az ebben a körben debütáló Condoleezza Rice jelenléte adta; az amerikai diplomácia új irányítója egyben George W. Bush újraválasztott elnök február 22-i brüsszeli útját is előkészítette. Az Irak ügyében kialakult ellentétek immár valóban elsimulni látszanak, amihez jó alapot teremtenek a sikeresként elkönyvelt január 30-i iraki választások.

– Most először éreztem, hogy a felszólalók nem pusztán az együttműködés sikereit hangsúlyozzák, hanem annak eredményeire is építhetnek – fogalmazta ezt meg Somogyi Ferenc külügyminiszter. Noha a Bagdad mellé tervezett NATO-akadémia ügyében továbbra sincs áttörés, Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár immár esélyt lát arra, hogy – mint mondta – február 22-én elérje: a huszonhat szövetséges mind vagy tevőlegesen vegyen részt az iraki biztonsági erők kiképzésében, vagy legalább anyagilag támogassa azt. De Hoop Scheffer elmondta: évi ezer iraki tisztet képez itt majd ki háromszáz szövetséges katona. Tegnap a tervvel eddig szemben álló Belgium jelezte, hogy beszállna iraki bírák és rendőrök kiképzésébe – legalábbis a németek mellé, akik az Egyesült Arab Emírségekben indítottak ilyen programot. Spanyol és török részről is a holtpontról való elmozdulás látszott.

Felszólalásában a szövetségesek közös szerepvállalását sürgette Somogyi Ferenc is. Ugyanezt kívánja elérni Nizzában Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter is. Csaknem négy évtized után most fordul elő először, hogy Franciaország ad otthont a NATO védelmi miniszteri értekez-letének – ez egyértelmű francia gesztusnak tekinthető.

Hangsúlyosan került szóba Brüsszelben a szűkebb Közel-Kelet is: a keddi, Egyiptomban tető alá hozott izraeli-palesztin tűzszüneti megállapodást mindenki ígéretes első lépésnek tekinti. Sőt, az atlanti szervezet a szerepvállalást fontolgatja itt. A NATO-békefenntartó művelethez De Hoop Scheffer három előfeltételt szabott: megkötött békemegállapodást, mindkét fél felkérését, a BT által meghatározott mandátumot. Konkrétumok értelemszerűen még nincsenek.

Az európai szövetségeseket ugyanakkor meglepte, hogy Rice Brüsszelbe érkezésekor azonnal, még a kötetlen munkaebéd előtt megfeddte az iráni atomprogramról Teheránnal tárgyaló európai hármakat: Berlint, Londont és Párizst. – Nem hiszem, hogy bárki elég világosan megmondta volna, mit kell tenniük az irániaknak – nyilatkozta a Fox News tévécsatornának. Ugyanakkor Rice még Párizsban kimondta, hogy az USA értékeli az európai erőfeszítéseket ebben a kérdésben. Megismételte, hogy bíznak a diplomáciai megoldásban. Február 22-ig egy további fontos kérdésben dűlőre kell jutnia a NATO-nak: mit ajánlhatnak reálisan a Bushsal egy időben érkező Viktor Juscsenko ukrán elnöknek? – Ebben a kérdésben az lehet meghatározó: mit szándékoznak az ukránok elérni, és mire képesek ténylegesen – nyilatkozott erről Somogyi Ferenc.

Az Egyesült Államoknak és európai szövetségeseinek egy hangon kell beszélnie Irán nukleáris ambícióiról az amerikai elnök szerint. Bush szerdán Kwasniewski lengyel államfővel közösen tartott sajtóértekezletén kijelentette: „Az irániaknak tudniuk kell, hogy a szabad világ együttműködik annak érdekében, hogy világosan megüzenje, Irán ne fejlesszen ki nukleáris fegyvert.” (MTI)

Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©