Forrás: NOL

Magyar “Schwung und Drang”

Varsányi Gyula, 2005. február 9. 00:00

A fődíjat a Fekete kefe kaptaA díjkiosztással és Koltai Lajos Sorstalanság című filmjének bemutatójával zárult tegnap a 36. Magyar Filmszemle. A fődíjas meglepetésre az elsőfilmes Vranik Roland. A zsűri értékelésében jó részletekről és sok rossz forgatókönyvről számolt be.

Emberemlékezet óta nem nyert filmszemle-fődíjat elsőfilmes rendező. Vranik Roland most megtörte a jeget: Fekete kefe című groteszkbe hajló, fekete-fehér filmjét találta a legjobbnak a zsűri. A mű tartolt a díjazásoknál.

– Meg sem fordult a fejemben, hogy nyerhetek, arra pedig végképp nem gondoltam, hogy fődíjas lehetek – mondta lapunknak az első meglepetésből épphogy ocsúdva a harminchét éves rendező. Aztán megjegyezte, 10-12 évig érlelte első játékfilmtervét. Az alapmotívum egy teológus barátjától származik, aki miután gyereke született, alkalmi munka után nézett és kéményseprést vállalt. Ezt ‘öltöztette föl’ Vranik operatőrtársával, Pohárnok Gergővel egy egész estés történettel (dramaturg: Szászi Zsuzsi), amelyben négy, kissé kelekótya fiatalember a háztetők és a kémények felé veszi az irányt. A rendező rokonának érzi a Pálfi, Fliegauf, Mundruczó, Török nevével fémjelezhető, az utóbbi években berobbant fiatal filmes nemzedéket, annak ellenére, hogy mindegyikük filmes látásmódja, gondolkodása eltérő. Kérdésünkre, vajon képviselhetnének-e mégis valamilyen közös irányzatot a magyar filmben, úgy felel: ő ‘magánzó’, akárcsak a többiek, nincs igénye kollektív szellemiségre. Vranik nem végzett főiskolát, a kilencvenes években sokakkal együtt a Pozitív Produkció nevű ‘civil’ csapatban került közel a filmhez, majd a reklámműfajban szerzett gyakorlatot. Már beadta következő filmje szinopszisát támogatásra, reméli, a fődíj lendíteni fog rajta. Amúgy a hétköznapjai továbbra is a reklámfilmezésről szólnak.

A tegnapi díjkiosztás előtt, hétfő este tartott átfogó értékelést a játékfilmes zsűri. Az idei játékfilmekben sok a jó és szép részlet, de főként a kiérleletlen forgatókönyvek miatt a művek többségében hibákat találtak a zsűri tagjai – tudtuk meg a testület hétfő éjszakába nyúló értékelésén. Gazdag Gyula a részletekről szólva örömtelinek nevezte a többi között Pacskovszky József Ég veled! című filmjének azt az epizódját, amelyből kiderül, Tóth Ildikó pszichológusként hogyan szeret bele az általa vizsgált rabba, vagy Pejó Róbert Adrián Dallas Pashamende című művében Gryllus Dorka szenvedélyét. Ugyancsak szenvedélyt fedezett föl Vranik Roland Fekete kefe című alkotásában és Oláh J. Gábor Rap, revü, Rómeójában is.

A képzőművész Kéri Ádám úgy látja, mindjobban szubjektívvé, művészivé válnak a művek, és előbb-utóbb karakteres magyar film fog kialakulni. Szilágyi Ákos esztéta több munkában is jó indítást látott, a folytatás azonban már nem ezen a vonalon haladt. Szinte fordulatként értékelte Gárdos Péter A porcelánbaba című Lázár Ervin-feldolgozását. Mindazonáltal szerinte a fiatal nemzedék képviseli ma a dinamizmust, a lendületet, amely alapján a mai hazai filmes korszakot ‘Schwung und Drang’-nak, magyarul lendület és vágynak nevezte. (Utalás a XVIII. század végi német irodalmi föllendülésre, a Sturm und Drangra, ami ‘vihart és vágyat’ jelent.) Az esztéta kiemelte Gauder Áron Nyóckerét is, amelyből ‘árad a szabadság’.

Hutlasa Tamás producer szóvá tette, hogy az alkotók nem visznek végig filmjeikben egyetlen történetet, munkájuk mozaikszerű. Gazdag Gyula a kiérleletlen forgatókönyvekben látja a legtöbb problémát. Szerinte több film sokkal jobbá válhatott volna, ha tovább dolgoznak az írott változaton. Hutlasa ehhez hozzátette, ma már nem mindig működik együtt dramaturg is a filmesekkel, mint régen, ezért a producernek kellene nagyobb szakmai segítséget nyújtani, de erre nem mindegyikük képes. Kéri Ádám és mások is hangsúlyozták, a képileg is rendkívül gyenge hazai televíziózásnál sokkal jobb színvonalú a mostani játékfilm. Bár Medvigy Gábor, a zsűri operatőrtagja úgy véli, a huszonegy versenyben szereplő alkotás fele nem is értékelhető a látvány szempontjából. Szilágyi Ákos a kortárs magyar írók és a filmesek összefogásában látná a dramaturgiai problémák megoldását. A zsűri többnyire jó színészekkel találkozott a filmekben, de – mint hangsúlyozták – ők nem kaptak mindig méltó feladatot.

Az idei filmszemle tegnap este Koltai Lajos Sorstalanság című produkciójának sajtó- és díszbemutatójával zárult a Mammut moziban és a Budapest Kongresszusi Központban.

Vastaps köszöntötte Kertész Imrét kedd este a Sorstalanság díszbemutatóján a Budapest Kongresszusi Központban. A hollywoodi hangulatú eseményen megjelent Mádl Ferenc köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, valamint számos vezető politikai személyiség. Mádl – akit felesége társaságában Koltai Lajos, a Sorstalanság rendezője fogadott – az MTI-nek azt mondta: banálisan hangzik, de nagy várakozással érkezett a díszbemutatóra; a drámát filmben is láthatja. Az államfő nem tudta elképzelni, hogy ezt a két és fél órás filmet meghatódás nélkül végig tudja nézni. Göncz Árpád volt köztársasági elnök úgy fogalmazott: szívből reméli, hogy a film is olyan nagy hatással lesz rá, mint a regény, amit annak idején olvasott. Az ember sohasem tudhatja, hogy ugyanolyannak képzelte-e a szöveget, mint más – tette hozzá Göncz.

Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©

Comments are closed.