ErecHiller István kulturális miniszter januári izraeli tárgyalásai kiválóan jelzik azt a fordulatot, amely Izrael és Magyarország viszonyában az elmúlt egy évben történt. Mose Kacav államelnök magyarországi látogatása, a holokauszt-év és a magyar miniszterek izraeli vizitjei mind azt jelzik, hogy a fokozódó antiszemitizmussal és Izrael-ellenességgel küszködő Európai Unión belül Magyarország kiegyensúlyozottabb álláspontot képvisel a közel-keleti békefolyamat kapcsán.
A nemzeti kulturális örökség minisztere izraeli útjának alaphangját meghatározta, hogy Hiller István bonyolította le a kormány megbízásából a holokauszt-évforduló megemlékezéseit az elmúlt évben. A kultuszminisztert fogadta az izraeli államfő, a parlament elnöke, a külügyminiszter, a baloldali Munkapárt elnöke, és természetesen a kulturális miniszter is.
Mose Kacav államfő kifejezte nagyra becsülését a magyar kormány, a parlament és a köztársasági elnök iránt azért, amit az antiszemitizmus ellen tettek. A kultuszminiszter szerint Kacav budapesti látogatása az első momentuma volt a két ország kapcsolatában beállt fordulatnak, a Páva utcai Holokaszt Múzeum és Emlékközpont felavatása pedig sokat segített a soá megértésében. Az izraeli államfő kijelentette a tárgyalások során: a magyar kormány zsidósághoz és holokauszthoz való hozzáállása biztonsággal tölti el. Kacav szerint fontos lenne, hogy Magyarország méltó módon képviseltesse magát, amikor március tizenötödikén felavatják a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet új múzeumát.
Többen állítják: az izraeliek különös módon rögtön megérzik, kik a barátaik. Reuven Rivlin, a Knesszet egyébként markánsan jobboldali elnöke szerint legközelebb már nem egyszerűen miniszterként fogadják Hiller Istvánt Izraelben, mivel „szenzációs” kapcsolatokat épített ki. Rivlin figyelmeztetett, igazi barátokként azt is elmondják az izraeli vezetők, ha valamiben nem értenek egyet. A Knesszet elnöke azonban a kritika helyett igen elismerően szólt a magyar demokráciáról, különösen amiatt, hogy Magyarország megértette: nem lehet az értékeket természetesnek venni, hanem meg kell küzdeni értük. Rivlin azt is közölte, hogy Izraelben figyelemmel kísérik a határon túl élő kisebbségekről szóló vitákat, már csak azért is, mert a negyedmillió izraeli magyar is számít a kettős állampolgárságra.
Limor Livnat oktatási, kulturális és sportminiszterrel Hiller István négy évre szóló kulturális csereprogramról írt alá szerződést, amely felöleli a képzőművészet, a filmművészet és a zene területét. A két rendkívül gazdag kultúrával rendelkező ország nyilvánvalóan sokat nyer majd azzal, ha művészeik kölcsönösen ellátogatnak egymás hazájába. Tíz év huzavona után végre ígéretet kapott arra is a magyar kulturális miniszter, hogy Izrael segít egy Tel-Avivban létesítendő magyar kulturális intézet létrehozásában, amely a tervek szerint 2006 végén már meg is kezdheti munkáját. A politikai döntés meghozatalában nagy szerepe volt Szilvan Salom külügyminiszternek, aki a megbeszéléseken kérte Hiller Istvánt, hogy Magyarország játsszon szerepet a náci koncentrációs táborok felszabadulásának szentelt január 24-i ENSZ-közgyűlésen. A tárgyalásokon résztvevő David Admon, Izrael Állam budapesti nagykövete reményét fejezte ki, hogy a magyar fővárosban hamarosan létrejön az Izrael Intézet, amely főként a héber nyelv oktatásával foglalkozna. Admon szerint az elmúlt időszakban megnőtt az igény a szent nyelv, a héber tanulása iránt Magyarországon.
Hiller István elsőkézből értesülhetett az izraeli kormányátalakítás eseményeiről is, amikor az új kormányban miniszterelnök-helyettesi posztot kapott Simon Peresz munkapárti vezetővel tárgyalt MSZP-elnöki minőségében is. Peresz rendkívül optimistán nyilatkozott Mahmoud Abbasz újonnan választott palesztin elnökről, akinek a kritikusai felróják, hogy nem tesz eleget a terrorizmus felszámolásáért, illetve a palesztin demokráciáért sem.
A magyar kultuszminiszer hivatalos útjának első állomása azonban a Jad Vasem Intézet volt. Avner Salev, az intézmény elnöke fontos szerepet tulajdonít az oktatásnak abban, hogy a jövendő generációk is megértsék a holokausztot, és soha többé ne fordulhasson elő a borzalom. A Jad Vasem elnöke, aki Hiller Istvántól átvette a Pro Cultura Hungarica kitüntetést, szorgalmazza a Páva utcai zsinagógával való együttműködést, a holokausztra vonatkozó dokumentumok további felkutatását.
Hiller István rendkívül gazdagon összeállított programjának része volt az Izrael Múzeum is, amely várhatóan szorosabban együtt fog működni a Szépművészeti Múzeummal. A jeruzsálemi múzeum számos tanulsággal szolgál, az egyik legérdekesebb ezek közül, hogy a restaurált tárgyakon mindig meghagynak egy kis részletet, amely az eredeti állapotot tükrözi. A kulturális miniszter Zfaton felkereste a rendkívül értékes gyűjteménnyel rendelkező Magyar Zsidóság Múzeumát is.
Hiller István látogatása legkellemesebb félórájának azt az időt nevezte, amit Avram Hershkóval, a kémiai Nobel-díj legutóbbi díjazottjával töltött haifai otthonában. A Magyarországon született Hershko kérte a minisztert, hogy magyarul beszéljen hozzá, bár ő maga már csak kevéssé beszéli gyermekkora nyelvét.
A magyar kulturális miniszter úgy tartja, hogy a jó kulturális kapcsolatok előkészítik az utat a kedvező politikai kapcsolatok előtt. Hiller István izraeli útja, fogadtatása is jelzi, hogy valóban fordulat történt a két ország viszonyában. A meglehetősen Izrael-ellenes Európai Unión belül a közel-keleti ország számára fontos, hogy barátokra leljen, ugyanakkor Magyrország is sokat nyerhet gazdaságilag és kulturálisan is a jó viszonnyal.
Eperjesi Ildikó
