A CIA megnyitja náci aktáit
Horváth Gábor, 2005. február 8. 00:00
Adolf EichmannA második világháború után Gehlen teljes keleti kémhálózata, Eichmann öt közeli munkatársa, Klaus Barbie és Otto Skorzeny is együttműködött az amerikai titkosszolgálattal.
Hét éve tartó jogi huzavona és elterelő manőverek után a CIA beleegyezett, hogy újabb iratokat ad át a náci háborús bűnösök és az amerikai hírszerzés kapcsolatait vizsgáló szenátusi bizottságnak. A hírt Mike DeWine republikánus szenátor jelentette be, akinek kezdeményezésére 1998-ban törvényt fogadtak el a dokumentumok nyilvánossá tételéről. A CIA egészen mostanáig ellenállt – kínos volt, hogy az USA háborús bűnökért elítélt nácik szolgálatait is igénybe vette.
A törvény alapján eddig nyolcmillió oldalnyi iratot tettek kutathatóvá, ebből 1,25 millió oldalt a CIA nyitott meg. Mint kiderült, a Központi Hírszerző Ügynökség elődje, a Stratégiai Szolgálatok Irodája (OSS) a háború végeztével a zsidók kiirtását megszervező Adolf Eichmann öt közeli munkatársát is felfogadta. A németek keleti kémhálózatát az amerikaiak főnökükkel, Reinhard Gehlen tábornokkal együtt vették át. Utóbbi sikeresen győzte meg az amerikaiakat arról, hogy az oroszok meg akarják támadni a Nyugatot.
Reinhard GehlenGehlen Hitler utódjától, a wiesbadeni börtönben őrzött Dönitz admirálistól kért és kapott engedélyt az amerikaiakkal való együttműködésre, amely egészen 1955-ig, a nyugatnémet hírszerzés, a BND felállításáig tartott. A háborút követően a CIA zsoldjában állt többek közt Klaus Barbie, ‘a lyoni hóhér’, Otto Skorzeny SS-ezredes, a híres kommandóparancsnok, és Otto von Bolschwing, Eichmann egyik legfontosabb segédje. Egyes adatok szerint a nácik Hitler után második számú vezetője, Martin Bormann is együttműködött a CIA-val, miután 1945-ben megszervezte saját ‘öngyilkosságát’, és Dél-Amerikába menekült.
A CIA eddig csak általánosságban volt hajlandó közölni, mire használta a fizetési listára vett nácikat. A bizottság azonban konkrétan is tudni szeretné, személy szerint mit csináltak ezek az emberek. A hírszerzés azzal érvelt, hogy a törvények értelmében joga van titokban tartani információs forrásait, és sokáig csak a háborús bűnösökről adott ki adatokat.
DeWine szerint az Egyesült Államok tartozik azzal a holokauszt túlélőinek, az áldozatok családjainak és a közvéleménynek, hogy hozzáférhetővé teszi az információt. A szenátor a The New York Timesnak azt nyilatkozta: ‘fontos tudni, mi történik, amikor a kormány saját céljai elérése bűnözőket használ’. A CIA most levélben ígérte meg, hogy a titkos műveleti aktákat és a keletnémet hálózatra vonatkozó adatokat is kiadja. Az idő sürget, mivel a törvény alapján márciusban megszűnik a szenátusi bizottság. DeWine újabb kétéves mandátumot szeretne kapni – ám ez esetleg feleslegessé válik, ha a CIA most valóban ‘bevallja a múltat’.
Otto SkorzenyA nürnbergi per idején őrszolgálatot teljesítő egyik volt amerikai katona azt állítja, hogy ő adta át a méregkapszulát Hermann Göringnek, amellyel az egyik legismertebb náci háborús bűnös röviddel kivégzése előtt öngyilkos lett – írta hétfőn a The Los Angeles Times című amerikai napilap. Több szakértő úgy véli, még ha Herbert Lee Stivers egykori katona állítását bizonyítékokkal nem is tudja alátámasztani, az igaznak tűnik. A Dél-Kaliforniában élő Stivers a nürnbergi per idején a náci vádlottak őrizetéért volt felelős. A volt katona most azt állítja: egy ‘elbűvölő’ német lány kérésére beleegyezett, hogy átad egy ‘gyógyszert’ Göringnek. Két órával azelőtt, hogy a kivégzésre vitték volna – 1946. október 15-én -, Göring végzett magával. Búcsúlevelében azt írta, a ciánkapszula a per tizenegy hónapja alatt végig a birtokában volt. Az amerikai hadsereg akkoriban hitelt adott e verziónak. (MTI)
Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©