Magyar Hírlap

www.magyarhirlap.hu

Külföld 2005-02-04

Még nincs napirenden az Irán elleni támadás

Európába érkezett tegnap Condoleezza Rice

Európába érkezett tegnap Condoleezza Rice, az Egyesült Államok külügyminisztere, és Londonban Tony Blair kormányfővel, Jack Straw külügyminiszterrel tárgyalt. Kijelentette, hogy Washington a diplomácia eszközeivel kíván foglalkozni Irán nukleáris programjával.

Rice azonban hevesen bírálta Irán emberi jogi politikáját, és kijelentette, hogy Teheránnak a terrorizmushoz nyújtott támogatása súlyosan veszélyezteti az Izrael és a palesztinok közötti béke esélyeit. Londoni tárgyalásait úgy jellemezte, hogy Amerikának nincs jobb barátja és szövetségese Nagy-Britanniánál.

Amikor újságírók megkérdezték tőle, lát-e olyan körülményt, amely szerint az Egyesült Államok megtámadná Iránt, azzal válaszolt, hogy „a kérdés jelen időpontban egyszerűen nincs a napirenden”. Szerinte azonban Irán népe jobbat érdemel, és bírálta Teherán „rettenetes” emberi jogi gyakorlatát. Az Egyesült Államok azzal vádolja Iránt, hogy békés célú nukleáris programjának örve alatt titokban atomfegyver gyártásával próbálkozik. Jack Straw brit külügyminiszter szerint London, Berlin és Párizs eddig sikerrel próbálkozott a diplomáciai megoldással, mert maga mögött tudhatta a nemzetközi közösség támogatását.

Straw úgy vélte, hogy az iraki választások sikere nyomán gyógyulóban vannak a háború okozta nemzetközi sebek. „A választások sikerét nemcsak a nemzetközi koalíció és az iraki nép ünnepelte, hanem azok is, akik megkérdőjelezték a katonai akciót, amelyet az amerikai, brit és egyéb partnerek vittek véghez” – mondta.

Rice hangsúlyozta, hogy Mahmud Abbasznak a Palesztin Hatóság elnökévé történt megválasztása után nagyobb lehetőség kínálkozik a közel-keleti békére. Az amerikai külügyminiszter Londonban felhívta a szövetségesek figyelmét arra, hogy Európa rossz jelzést küld Kínának azzal, ha feloldja a Tienanmen téri 1989-es diáklázadás véres elfojtása után vele szemben elrendelt fegyverembargót.

Rice Párizsban készül elmondani fontosnak várt politikai állásfoglalását az Európai Unió és az Egyesült Államok viszonyáról.

Condy Rice „lehetetlen”

küldetése

Híven szavaihoz, az Egyesült Államok új külügyminisztere a kongresszus megerősítése – és George W. Bush uniós beszéde – után útnak indult Európába. Condoleezza Rice az első nagyszabású külpolitikai misszióját teljesíti.

Rice hét nap alatt nyolc európai országot látogat meg, s ellátogat a Közel-Keletre is – kezdődhet az amerikai külpolitika új korszaka.

A kérdés az, hogy az új ember az amerikai külpolitika élén egyúttal új külpolitikát is jelent-e. Rice Bush elnök első mandátuma idején nemzetbiztonsági főtanácsadó volt, s abbéli minőségében inkább úgy tekintettek rá, mint aki szítja az ellentéteket Amerika és szövetségesei között: 2003-ban idézték őt, amint azt mondja az elnöknek, „büntesse meg Franciaországot, hanyagolja Németországot és bocsásson meg Oroszországnak”. Amikor a múlt héten belépett a külügyminisztériumba, azt mondta, itt az ideje, hogy a nemzetközi közösség egyesítse az összes szövetségest az elnök ügye mellett – terjeszteni kell a demokráciát és a szabadságot az egész világon. A retorikán túl azonban van egy sor kérdés, amely elválasztja Amerikát és Európát. Még ha a felek elfelejtik és megbocsátják is egymásnak Irakot, függőben a kérdés, hogy miként viszonyuljanak Iránhoz és nukleáris ambícióihoz. Jelenleg az Egyesült Államok az európaiak tárgyalási taktikáját támogatja, de mi van akkor, ha ez nem vezet eredményre?

Ott van még a kiotói protokoll ügye: a klímaváltozásról szóló egyezményt az Egyesült Államok nem hajlandó aláírni. A nemzetközi büntetőbíróságot Bush Amerikája veszélyes dolognak tartja, és nem akar csatlakozni hozzá: a testület amerikaiakban kereshet bűnbakokat.

Van egy komolyabb probléma is Kína ügyében: az Európai Unió (EU) fel akarja függeszteni a Kínába irányuló fegyverszállítási tilalmat. Lehet, hogy ezt Jack Straw brit külügyminiszter csak „prezentációs” problémának állítja be, de Washington szerint ennél jóval többről van szó. Az amerikai kormányzat attól tart, hogy az EU rövidesen fegyverek tömegét szállítja Kínának – ez pedig nemcsak Tajvan biztonságának kérdését veti fel, hanem hamis üzenet Pekingnek arról is, hogy az emberi jogi „teljesítménye” el van felejtve.

Egy dologban Európa és Amerikai egyetért: a Közel-Keleten eljött a béke ideje. Csakhogy Európa – Oroszországgal súlyosbítva – saját békét akar, miközben Washington ragaszkodik ahhoz, hogy maga diktálja a béke feltételeit.

Sok külpolitikai szakértő arra figyelmezteti Európát, hogy túl sokat ne várjon az amerikai külpolitika változásától: Rice füle oly mértékben hasonlít Bush füléhez, amelyhez képest Colin Powell hallószerve egyedinek tekinthető.

Rice úgy véli, hogy külügyminiszteri megbízatása fordulópont: meg kell valósítania az elnök vízióját, amelynek középpontjában a demokrácia és a szabadság terjesztése valósággá válhat. Ő mondta, hogy „a zsarnokság előretolt helyőrségeit fel kell számolni”.

Ennek ellenére nem kell számolni az amerikai katonai erő fitogtatásával: az Egyesült Államokat nagyon leköti Irak és Afganisztán. De nyitott a kérdés, hajlandó-e Európa végre komolyabban beszállni a terror elleni háborúba, vagy csak kívülről akar tanácsokat adni Bushnak. Rice-tól az várható, hogy az eddiginél több időt szán a szövetségesek meghallgatására, de inkább Bush nézeteit magyarázza majd.

Ezért amikor az Egyesült Államok új külügyminisztere elmondja első fontos külpolitikai beszédét Párizsban, akkor csak arra lehet számítani, hogy a régi szövetségesek bólogatnak majd – de nem értenek egyet vele.

fgy

©