NOL

Megérne egy misét Fehér Gábor, 2005. február 2. 00:00

“… a keresztény ember mondanivalóját szeretetből fogalmazza meg, nem politikai megfontoltságból” – írta Bocsák Géza (Elvakult ítélet, december 29.), kioktatva öt közéleti személyiséget, akik bírálni merészelték – szerintem igen kulturáltan – a katolikus egyház politikai szerepvállalását.

Bizonyára szeretetből fogantak azok a kijelentések is, amelyek bejárták az írott és elektronikus sajtót, s amelyekből idézném a legjellemzőbbeket. Íme: – Becsületes ember igennel szavaz (O. Viktor), eszerint én becstelen volnék. – Aki nem megy el szavazni, az aljanép. (K. Katalin). – Aki nemmel szavaz … az önként és kéjjel árulja a hazát. (Sz. Sz. Péter) Tehát, a Fidesz-hívő az igaz magyar, a többi – idegenszívű, élősködő stb.

Egy időben rendszeresen elkísértem páromat misére. (Bármily hihetetlen, ő vallásos, én nem, és emiatt még soha nem volt egy hangos szó közöttünk!) Azután e templomjáró emberek egy részétől az Isten házának falain kívül olyan cigányozást, zsidózást, gyűlölködést tapasztaltam, hogy a gyomrom felfordult. Tudomásul kellene venni, hogy ha egy társadalmi intézmény szüntelenül politikai állásfoglalást tesz, akkor igenis bírálható, felelősségre vonható, noch dacu még meg is sérthető!

Budapest

Népszabadság Rt. * Impresszum * Hirdetési lehetőségek * Előfizetés * Regisztráció * Hírlevél * Adatvedelem * Akciók * Lap tetejére *

Comments are closed.