Forrás: NOLAz eltemetett Mátyás kori zsinagóga
Csordás Lajos, 2005. január 27. 00:00
Budai Aurél rekonstrukciós rajza a nagyzsinagógárólZolnay László sírva nézte végig 1965-ben, ahogy visszatemetik a Táncsics utcában talált Mátyás kori zsinagóga maradványait.
A több méter magasságban fennmaradt gótikus alapfalakra vastag földréteg került, pedig felépülhetett volna rájuk a zsinagóga rekonstrukciója, ami a maga nemében szenzációs látnivaló lenne a budai Várban. Megvolt rá a remény, megvolt a pénz is: amerikai zsidó közösségek állítólag csak annyit kérdeztek a náluk lobbizó Scheiber Sándor professzortól: hová utalják az összeget. Az állam azonban büszkeségből visszautasította az amerikaiak pénzét, és visszatemettette az 1964-1965-ben feltárt romokat. Ott pihennek azóta is a Táncsics utca 23. számú palota udvara alatt.
Budai Aurél már a hatvanas években, a Buváti tervezőjeként foglalkozott az épület helyreállításával, amely mint mondja, kétszer akkora volt, mint a prágai és a krakkói középkori zsinagógák. Budán jelentős zsidó népesség élt a középkorban , Mátyás király főúri rangú prefektust nevezett ki közülük, akinek palotája volt a mai Táncsics utcában, s e mellé épült 1461-ben a hatalmas, gótikus zsinagóga. Kéthajós építmény volt, mennyezete négy-négy boltmezőből állt, mely a tér közepén három oszlopra, a falak mentén pillérekre támaszkodott.
Feltárták és visszatemették. A kép az ásatáson készült 1965-benA mohácsi csata után a Buda alá vonuló törököket a zsidók küldöttsége fogadta. Amikor Szulejmán seregei ideiglenesen elvonultak, a zsidókat is magukkal vitték Konstantinápolyba. A budai Vár ezután tizenöt éven át hol Ferdinánd, hol meg Szapolyai kezére került – idézi a történelmi előzményeket Budai Aurél. – Az egyik ostromban, 1530-ban a gazdátlan zsinagóga boltozata beszakadt. Végül 1541-ben a törökök ténylegesen birtokba vették Budát, s a budai zsidóknak is megengedték, hogy visszatérhessenek. Ekkor a visszatelepülők fafödémmel pótolták a zsinagóga régi tetejét, így maradt fenn 1686-ig. Buda felszabadulása egyben az épület és a budai zsidóság végét is jelentette. Ekkor omlott össze az épület, s a harcok után a romjait betemették. Lassan aztán el is felejtették. Maradványai háromszáz év múlva, az 1960-as években, egy tatarozást megelőző kutatás során kerültek elő, több mint négyméteres mélységben. Majd be is temetődtek ismét, immár másodszor. Köveinek egy részét elszállították, később kiállították.
A harmadik betemetés Budai Aurél szerint most zajlik, szellemi értelemben. A nyugdíjas építész tíz éve fáradozik, hogy a föld alatt rejtőző értékre felhívja a figyelmet, s meggyőzze az illetékeseket: ezt a zsinagógát rekonstruálni kell. Elkészítette a felújítás tervvázlatait, költségvetést csinált, és arra jutott, hogy körülbelül 250 millió forintból lehetne még egy világraszóló ‘épületünk’ a budai Várban.
Az illetékesek közül sokan nem is hallottak erről a rejtőzködő épületről, de amint megismerik az ügyet, a pártjára állnak. Pénzt persze nehéz mozgósítani. A Várban amúgy is milliárdos felújítanivalók várakoznak: a Mátyás-templom, a Honvéd Főparancsnokság romja, a Szent György tér nyugati oldala, a Magdolna-templom, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A Glatz Ferenc vezetésével működő Jelképbizottság sem sorolta a zsinagógát a kormány által meghirdetett Várprogram prioritásai közé. Budai Aurél úgy véli, talán épp azért, mert nem volt benne a döntéshozók látóterében.
Varga Kálmán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke arról tájékoztatott, hogy a zsinagóga helyreállítása annak a nyolc-tíz éves programnak a része lesz, amelyet épp most állítanak össze munkatársai a Vár-program kiegészítéseként. Idesorolják be a zsinagóga rendbetételét is, több várbeli teendővel együtt.
Reméljük, hogy a sok teendő között előresorolódik majd ez a nem túl nehezen megvalósítható projekt, amely kivételes értéket hozna felszínre.
Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©
