Forrás: Magyar HírlapA holokauszt többgenerációs probléma

A holokauszt feldolgozása késéssel kezdődött meg a magyar társadalomban

A holokauszt feldolgozása késéssel kezdődött meg a magyar társadalomban, és több évtizedes folyamatnak nézünk elébe. „A hetvenes évektől egyre több filmben, könyvben foglalkoztak a holokauszttal, de nem hozták összefüggésbe az egyes emberrel – mondta Erős Ferenc szociálpszichológus. – A probléma megértéséhez Virág Teréz kellett. A nyolcvanas évek elején pszichológiai kutatásaiban kimutatta, a holokauszt a második generációban is mekkora törést okozott, és hogy ez nemcsak kulturális, hanem társadalmi probléma.

Ezzel együtt a tudós szerint nem végeztek túl sok kutatást az elmúlt húsz évben. „A nyolcvanas évek elején látott napvilágot az a tanulmány, amelynek fő megállapítása az volt, hogy a második generációt érintette a legsúlyosabban lelkileg a holokauszttrauma. Szüleik általában eltitkolták előlük származásukat, vagy ha megtudták, a zsidósághoz való egyetlen kapcsolatuk a szüleik túlélése volt.

Ez a generáció teli van elfojtással, szorongással és félelemmel. Ezek leggyakrabban tudat alatti jelenségek voltak, hiszen nem tudták, mi történt, a család hallgatott, mégis érezték a mély gyászt és titkot. A harmadik generáció tagjai, a túlélők unokái lélektanilag teljesen más szituációban vannak, már nyíltabban vállalják származásukat, nem éreznek olyan erős stigmatizációt, és nem élnek át olyan súlyos lelki konfliktusokat, mint szüleik. A traumatikus élmény utóhatásai azonban rajtuk is érződnek. Érdekes, hogy nekik sokkal harmonikusabb a kapcsolatuk a nagyszülőkkel. A koncentrációs táborok borzasztó élményeit átélő idős emberek a gyerekeiknek még nem bírtak beszélni a történtekről, de az unokáknak sok esetben már igen.

cigányozni szalonképesebb

A magyar társadalomra Erős szerint nem lehet rásütni, hogy rasszista, bár kétségtelenül jelen van az idegengyűlölet, a cigányellenesség, a különböző deviáns csoportokkal – például a melegekkel – szembeni ellenérzés, sőt az antiszemitizmus is. „A társadalom szemében sokkal elfogadottabb cigányozni, mint zsidózni, hiszen ez utóbbi társadalmi tabuba ütközik – mondta Erős Ferenc. A szociálpszichológus hozzátette, hogy az antiszemitizmusnak nincs élő anyaga, az inkább csak a jobboldali-konzervatív ideológiához kötődő attitűd. Ezzel szemben a cigányellenesség nagyon is valós, szociológiai problémához kapcsolódik.

A magyar embereknek a holokauszttal kapcsolatos ismeretei nagyon korlátozottak. „A magyar társadalom még közvetett felelősséget érez, de ez a tendencia változóban van – mondta Erős Ferenc. – A média is egyre többet foglalkozik a kérdéssel, hamarosan láthatjuk a mozikban a Sorstalanságot, úgy tűnik tehát, elindult egy feldolgozási munka. A szociálpszichológus azonban hangsúlyozta, a társadalom felfogása nem változik meg egyik napról a másikra, a teljes feldolgozásig még évtizedeknek kell eltelnie.

©