Forrás: NOL

London, Berlin bezár

Munkatársainktól, 2005. január 26. 12:00

A brit útlevélhivatalban biometrikus adatokat vesznek fel az okmány kiállításáhozKép: FOTÓ: REUTERS – PETER MACDIARMIDKisebb vihart kavart az ENSZ-ben és az EU-ban is a brit ellenzéki konzervatív vezető menedékjogot kérőkről szóló új ötlete. 

Michael Howard a hét elején bejelentett bevándorláspolitikája szerint szigorúan megszabott éves kvótákat, a brit gazdaság szükségleteinek megfelelő pontrendszert vezetnének be a munkavállalóknak; a menedékjogot kérők csak a szigetországon kívül folytathatnák le a kérvényezési procedúrát.

A tervben szerepel a megalapozatlan kérelmet benyújtók azonnali kiutasítása, a papírok nélkül érkező menekültek őrizetbe vétele és az, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az 1951-es ENSZ menekültügyi egyezményből.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága nonszensznek tartja a konzervatív javaslatot, és attól tart, hogy a toryk hatalomra jutása esetén megállíthatatlan kilépési hullám indul el, veszélyeztetve a menekülteket ellátó rendszert. Az EU bel- és igazságügyi biztosának szóvivője szerint Howard – akinek az apja menekült zsidó – olyan javaslatokkal állt elő, amelyek ellentmondanak az uniós szabályoknak, ezért a megvalósításuk lehetetlen. A brit lapok többsége szerint Howard ötlete inkább kampányfogás a május elején tartandó parlamenti választások előtt, és a konzervatív politikus rájátszik a britek bevándorlóktól való félelmére.

Három év politikai vita után tavaly született meg az új német bevándorlási törvény, amely számos biztonsági szigorítást tartalmaz – jelentette berlini tudósítónk. A korábbi, liberálisnak tartott bevándorlási szabályokat 2001. szeptember 11. után az amerikai hatóságok többször is a terrorizmus melegágyának nevezték. A Németországban élő 7,3 millió külföldi közül 60 ezer szélsőségest, potenciális terroristát tartanak számon. Ebből 30 ezren iszlám szervezetek tagjai.

A szigorítást pártoló szakértők azzal érveltek, hogy a korábbi jogszabályok lehetővé tették a „gyanús” külföldiek befogadását is, akik a német menedékjog védelme alatt a német állam, a demokrácia és a nyugati társadalmi berendezkedés ellen agitáltak (vagy éppen innen szervezték az ikertornyok elleni merényletet).

Németország a közhiedelemmel ellentétben már nem a bevándorlók egyik fő célországa, 1992 óta folyamatosan csökken a bevándorlók és a menedékkérők száma – utóbbi például 400 ezerről 35 ezerre. A német szakértőket sokkal jobban aggasztja a társadalom elöregedése és bizonyos szakmák munkaerőhiánya: ezért szakképzett fiatalok számára próbálják vonzóvá tenni az országot.

Legutóbb a volt Szovjetunióból származó zsidók bevándorlása váltott ki vitát: a kormány a jövőben német nyelvtudáshoz és szakmai képzettséghez kötné az engedély kiadását, ami felháborodást váltott ki a németországi zsidó közösségben.

A magyar menekültügyi és idegenrendészeti szabályok fő vonalaiban évek óta változatlanok. A hatóságok a menedékkérők esetében az ENSZ menekültügyi konvenciója szabályai alapján járnak el, és e szerint a kérelmezőket még akkor is tilos kiutasítani az országból, ha illegálisan lépték át a határt. Az ügy jogerős befejezése után azonban a kérelmező kiutasítható, ha nem felel meg a konvencióban meghatározott feltételeknek, és a humanitárius védelem sem indokolt. A menekültügyi eljárásban szakhatóságként a rendőrség, illetve a nemzetbiztonsági szolgálat is megakadályozhatja, hogy Magyarország terroristagyanús kérelmezőt befogadjon be. A munkát kereső külföldiek esetében szigorúak a szabályok: az idegen a tartózkodási vízumot csak a saját állandó lakóhelye szerinti magyar külképviseleten kérvényezheti, és ehhez be kell szereznie a munkavállalási engedélyt. Ezt alapvetően akkor kaphatja meg, ha a betölteni kívánt állásra nincs magyar jelentkező, illetve ha a külföldi speciális szaktudással rendelkezik. Ezzel a hazai munkaerőpiac védelmét kvóták bevezetése nélkül is biztosítani lehet. (L. K.)

Népszabadság Rt. *Impresszum *Hirdetési lehetőségek *Előfizetés *Regisztráció *Hírlevél *Adatvedelem *Akciók *Lap tetejére *©